Az egyetlen Magyarországon őshonos Ciklámen faj, az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) főleg az Alpokalján terem.
Szabálytalanul gömbös gumóik a föld alatt, vagy annak felszínén helyezkednek el. A levelek széles szíves, vagy vese alakúak, gyakran foltosak, általában tél végén jelennek meg, a száraz nyári időszakban elpusztulnak.
Kertünkben is legyen helye, réteken gyomként is megtalálhatjuk. A levelek és a virágos hajtás teája serkenti az emésztést, a májmûködést, a keringést, emellett gyulladáscsökkentõ, vértisztító, lázcsillapító hatású. Kertekben távol tartja a rovarkártevõket. Alkohollal wermuth-szerû gyógyital készíthetõ belõle. Lásd: Ürömbor.
A hunyorok egy ősi nemzetség, a növényrendszertan elején kaptak helyet, a boglárkavirágúak rendjében, a hunyorfélék (Helleboraceae) családjában. Virága zöldesfehér, mely később pirosas árnyalatúvá válhat. Nevét fekete színű, erős méreganyagú gyöktörzséről kapta. Szárának hossza 20-30 cm, virágainak átmérője 4-5 cm. Virágzó cserepes növényként is forgalmazzák.
Amilyen gyönyörű, olyan veszélyes. Szinte minden erdőben, ligetben megtalálható. Kertekben dísznövényként ültetik főleg az illata miatt. Nagyon szép az egy száron lévő sok-sok pici fehér virág. Mutatós az ősszel beérő, élénk piros bogyója is.
Nagyon mérgező! Halálos kimenetelű mérgezés is ismert, 5 éves gyermek gyöngyvirág csokrot tartalmazó vázából kiitta a vizet.
A piros gyűszűvirág kétéves, erősen mérgező hatású növény, amelynek az első évben a levelei, a második évben pedig a virágos hajtásai fejlődnek ki. Látványos, magas növény, melynek hosszú színes virágfüzérei nyáron június-júliusban nyílnak. A kötetlen stílusú falusi kertek kedvelt virága, s nem hiányozhat egyetlen tradicionális angol kertből sem.
Az azálea, más néven havas szépe nagyon mutatós, nálunk is honos, a téli időszak páratlan szépségű cserepes virága. A hajtásvégeken legnagyobb számban télen, csoportosan nyílnak apró rózsákhoz hasonló formájú és leggyakrabban fénylő piros, rózsaszínű, ritkábban fehér vagy többszínű virágai.
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, kis bokrokat alkotó sztyeppnövény, amely márciustól május közepéig virágzik.
A hóvirág (Galanthus nivalis) az Amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növényünk, mely gyakran még hófoltok között virágzik, így a tavasz egyik hírnökeként tartják számon.
Dísznövényként kertekbe ültetik, üde sárga szirmaival kedvelt virág.
Leveleit az indiánok megfõzték. A föld feletti részeibõl nyugtatót készítettek, fogfájás ellen használták. Hatóanyagai segítik a vér oxigénfelvételét, és a serkentik az A-vitamin felszívódását. Gyermekeknek túlmozgékonyság, álmatlanság, makacs köhögés ellen adják, felnõtteknek altatót készítenek belõle.