Lápréteken, alpesi legelőkön, magaskórós társulásokban fordul elő. 50-150 centiméter magas, évelő növény. Húsos gyöktörzsű, nagy termetű, tövén megvastagodó hengeres szárán merev, ép szélű levelei szórt állásúak, széles-tojásdadok, hosszában erősen redőzöttek, fonákjukon pelyhes szőrűek, lándzsásak. Végálló fürtös bugavirágzata dús virágú, 30–60 cm hosszú, kocsánya rövidebb a murvánál, 6 leplű virágai csillag alakúak, 8–15 mm szélesek, fehérek, vagy sárgásak (nálunk többnyire fehérek), kívülről zöldesek, az alsók hímnősek, a felsők csak porzósak. Toktermése 10–15 mm hosszú, ritkás szőrű. Június-augusztusban virágzik.
Mérgező része a gyöktörzs.
Hatóanyagok: protoverin, jervin, rubijervin.
Hatás: egyike a legmérgezőbb növényeknek. Égető érzést okoz a szájban, torokban és nyelőcsőben, hányás, hasmenés görcsök jelentkezhetnek. Majd perifériás és központi idegrendszeri hatás , érzékelési zavarok, általános érdektelenség. Nagy adagban a szív és légzőközpont bénulását okozza.
