Magyar konyha - Gyógynövények - Erdők-mezők kincsei

   

Alkörmös (++)
Amerikából származó alkörmös (Phytolacca americana) valamikor festőnövény volt, ma azonban már tilos a használata. Elvadult, de sok helyen a kertekben dísznövényként nevelik. Évelő, amelynek vastag, répaszerű gyökere van. A növény magassága egy-másfél méter is lehet. A virága fehér, csüngő fürt, sötét színű, bogyószerű termése festő levet enged.
Anyarozs (++++)
Az anyarozs, vagy régi magyar nevein varjúköröm és rozsüszög nem más, mint egy, a rozson élősködő tömlősgombának az áttelelő, kemény meddő telepe, ún. szkleróciuma (a gomba hifafonalak szövedéke). Az élősködő általában nagyobb, mint a gabonaszemek, de alakja olyan, mint a gabonaszemeké.
Aranyeső (++++)
Az aranyeső napfényes erdők, sziklás és köves lejtők lakója. A napos helyeket és a száraz, meszes, tápanyagban gazdag vályog- és törmeléktalajokat kedveli. A síkságoktól a hegyvidékekig megtalálható. Az aranyeső 5-7 méter magas, felálló ágú bokor vagy kis fa, keskeny, szabálytalan koronával. Kérge sima, zöldesbarna.
Árnika
Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett! Termesztése és a szaporítóanyag beszerzése az Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges.A növény virágzatát használják gyógyteakészítésre. A növény a magasabb hegyvidékeken június, július folyamán virágzik, ekkor a legnagyobb a hatóanyagtartalma.
Bokrétafa (Vadgesztenye)
Magjának hatóanyagai erõsítik az érfalakat, lassítják a véralvadást, ezáltal csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét. Összehúzó hatásuknál fogva hatékonyak az aranyeres csomók kezelésében is. A mag kivonatával készült fürdõolaj segít megõrizni a bõr rugalmasságát.
Borostyán (++)
A borostyán növény akár 100 évig is él. Magyarországon az Alföld kivételével erdőkben gyakori, és árnyéki gyeppótlónak tömegesen ültetik. Az üde talajokat és párás éghajlatot szereti. Rendszeres öntözés mellett napon is jól fejlődik. A borostyán hazánk jellegzetes örökzöld, kúszó cserjéje, ami 15-20 m magasságig képes felkúszni.
Búzavirág
Szántóföldeken él, nemesített példányait kertekben találhatjuk. A virágok enyhén antibiotikus és frissítõ hatásúak. Fõzetük jótékonyan hat a bõrre, a hajra és a fáradt szemre. Borogatásukkal kötõhártyagyulladást, keléseket kezelnek. Teájuk serkenti az emésztést, enyhíti a reumás fájdalmakat, görcsoldó és erõsítõ teakeverékekhez adják.
Cickafark
Levele apróra vágva enyhén csípõs, kesernyés ízû, salátákba, mártáshoz ajánljuk. Teája gyulladásgátló, emésztési zavarokra jó, görcsoldó, epe- és májmûködést elõsegítõ, menstruációs zavarokat megszüntetõ, vérnyomáscsökkentõ. Visszértágulás, gyomor- és bélhurut, valamint prosztatabántalmak ellen is ajánlják.
Csabaíre vérfű
(sanguisorba minor - kis vérfű) A sok C-vitamint tartalmazó, enyhén uborkaízû friss levelek javítják az emésztést, ezért saláták, saj-tok, levesek, salátaöntetek, frissítõk ízesítésére használják. Teájuk élénkítõ, enyhén vizelethajtó, véd a fogszuvasodástól. A növény latin neve a növény sebgyógyító és belsõ vérzést csillapító hatására utal. Leveleit vörösborban főzik. 2 gr.
Császárgomba
  Császárgomba Amanita caesarea Népies néven: Császárgalóca, Tojásgomba   Melegkedvelő faj, Európában főleg az Alpoktól délre eső területeken él. Magyarország egyes vidékein is jól ismert. Már a rómaiak is ismerték, és kedvelték, erre emlékeztet Cézár neve a gomba latin elnevezésében.

79 cikk | 1 / 8 oldal