Keresés - vármegyék

  • Kis - Küküllő vármegye                         Kis-Küküllő vármegye a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része. Földrajz Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Nagy-Küküllő vármegye                       Nagy-Küküllő vármegye a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Háromszék vármegye                                   Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része. Földrajz Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Hont vármegye                                Hont vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. A vármegye legnagyobb része ma Szlovákiához, kis része Magyarországhoz tartozik.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Szabolcs vármegye                        Szabolcs vármegye közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részén. Területének szinte egésze – néhány Ukrajnához tartozó település kivételével – jelenleg is Magyarországhoz tartozik.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Trencsén vármegye                                         Trencsén vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része. Földrajz A vármegye területének nagy része hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Somogy vármegye                          Somogy vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele. Földrajz A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Vas vármegye                             Vas vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Magyarország, Ausztria és Szlovénia között osztották fel. Földrajza A vármegye területe két részre osztható: keleti, kisebb része a Kisalföld, vagy a Pozsonyi-medence része, valamint nyugati része, amely az Alpokhoz tartozik.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Verőce vármegye                     Verőce vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része. Földrajz A vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen nyúlnak be hegységek a vármegye területére. Legfontosabb folyója a Dráva.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Zala vármegye                            Zala vármegye  közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területe Magyarország, Horvátország és Szlovénia között van felosztva. Földrajz A vármegye domborzata vegyes, a síkságba ékelődnek dombok és keleten a Bakony déli lába is érintette a vármegye területét. Legfontosabb folyói a Zala és a Mura.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
113 cikk | 9 / 12 oldal