Keresés - vármegyék

  • Trianon
    Trianon   A TRIANONI BÉKE A világtörténelem legkegyetlenebb békéje, a teljes tájékozatlanságnak és a kapzsi telhetetlenségnek békéje a tárgya ennek a kis könyvnek. Oldalain a sorakozó betűk felvonultatják az olvasó előtt egy ezeresztendős ország és nép egész tragédiáját, térképek, képek és számok teszik döbbenetessé a magyar sors reménytelenségét.
    Napló
  • Végvár
    Végvár Végvár, románul Tormac, németül Rittberg. Temes megyében, vidéki viszonylatban a magyarság itt képes talán a legtöbb helyi érték felmutatására, annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokat rendre elbukja és 1996 óta folyamatosan román polgármester áll a község élén.
    Régiók » Erdély » Bánát
  • Abaúj-Torna vármegye                                Abaúj-Torna vármegye Abaúj-Torna vármegye  közigazgatási egység Magyarország felvidéki részében 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22)
    Ónódi országgyűlés (1707. május 31-június.22) A Rákóczi szabadságharc csúcspontja az 1707. május 31-én megnyitott ónodi országgyűlés volt. az ország legnagyobb része (Dunántúl és Erdély) a kurucok fennhatósága alá tartozott, az országgyűlés megnyitása előtt egy hónappal Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelmi székbe.
    Történelem » Csaták » Rákóczi-szabadságharc
  • Buziásfürdő
    Buziásfürdő 1905-ig Buziás, város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik.
    Régiók » Erdély » Bánát
  • Baranya vármegye    Baranya vármegye Baranya vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A terület legnagyobb része ma a magyarországi Baranya megye része, míg délkeleti fele Horvátország része. Földrajz Baranya vármegye területének nagy részét dombságok fedték le: a Baranyai-dombság és a Mecsek-hegység.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Árva vára
    Árva vára Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt ez a vidék a hatalmas kiterjedésű nagy-zólyomi erdőispánsághoz tartozott, kis lélekszámú szláv lakosságának a királyi ispán parancsolt. Első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1235 előttről való, amikor II. Endre király a Synk nevű hívének adományozta oda a Tátra hegységtől Ny-ra lévő erdőségeket.
    Régiók » Varaink, kastélyaink
  • I. Rákóczi György
    I. Rákóczi György Felsővadászi I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében és szemben állt az ortodoxiával.
    Történelem » Személyek
  • Bihar vármegye                             Bihar vármegye Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Földrajz Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
  • Bars vármegye                                   Bars vármegye Bars vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság felvidéki részében. Székhelye az 1700-as évektől Aranyosmarót volt. A vármegye területe jelenleg Szlovákia része.
    Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
113 cikk | 2 / 12 oldal