|
|
Keresés - vármegyék
-
Brassó vármegye
Brassó vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország második legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Földrajz Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
A bronzkori Magyarország népsűrűségi térképe
Ha azokat a Duna-medencebeli helyneveket, amelyek régi-keleti helynevet duplikálnak, keleti pogány istenneveket tartalmaznak, avagy képzőik szerint keletiek, - ókori eredetűnek minősítjük, akkor ebből a korból több mint kétezer néprajzi adat áll előttünk. Ezeket az adatokat vármegyék szerint elosztva, térképre vetítettük. Kockázással jelöltük.
Történelem » Irodalom » Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete
-
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra. Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője.
Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta.
Régiók » Erdély
-
Csanád vármegye
Csanád vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső, alföldi részén. A vármegye területe jelenleg nagyobb részt Magyarországhoz, kisebb részt Romániához tartozik. Földrajz A vármegyét északon Békés és Arad vármegyék, keleten Arad vármegye, délen Torontál vármegye, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegyék határolták.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén. Területét Szlovákia és Magyarország között osztották fel. Földrajz A vármegye területe északi és nyugati része hegyes, délen és keleten síkság volt. Északi részén a Keleti-Beszkidek, nyugati részén az Eperjesi-hegység emelkedett.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része. Földrajz A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Törökszentmiklós vára
Az egykori erődítményt már évszázadokkal ezelőtt eltüntette a történelem vihara, így elképzeléséhez jelenleg csak a korabeli feljegyzések megfakult szövegei által tudunk információkat gyűjteni. Ezt egészíthetjük ki a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei által 1982-ben végzett kisméretű feltárás során megismertekkel.
Régiók » Varaink, kastélyaink
-
Kacsics nemzetség
Kacsics. Törzsökös nógrádvármegyei nemzetség, melynek története, az egész középkoron át szinte elválaszthatatlan kapcsolatban van a vármegye történetével. Ősi birtokai oly rendkívül nagy, szinte összefüggő területet alkotnak, hogy a mennyiben azokat nem az első foglalás jogán szállotta meg, akkor kétségkívül még a nemzeti királyság első századaiban vette birtokába.
Történelem » Korok » Nemzetségek
-
Pandúr
Eredetileg a pandúroknak a déli határőrvidéken határőri szolgálatot teljesítő szerb és szász katonákat nevezték. A 19. században már pandúroknak hívták a vármegyékben rendőri szolgálatot teljesítő fegyveres közegeket is.
A zsandár ezredek felállítását egy 1849-es császári nyílt parancs rendelte el.
Történelem » Tisztségek
-
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében. A vármegye területének nagy része Ukrajna, kisebb része pedig Magyarország területén fekszik. Földrajz Bereg vármegye északi részét a Keleti-Beszkidek hegység, déli részét pedig az Alföld foglalta el. Legfontosabb folyója a Tisza.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
|
