Kis-Küküllő vármegye a Magyar Királyság erdélyi részén fekvő vármegye volt 1876 után, székhelye Dicsőszentmárton volt. Jelenleg Románia része.
Földrajz
Kis-Küküllő az egyik legkisebb vármegye volt Erdély területén belül. Területe többnyire hegyes-dombos, akadnak völgyek is azonban. Természeti kincsei miatt a Magyar Királyság egyik leggazdagabb vármegyéje volt: rengeteg erdeje, a folyók völgyeiben termékeny földjei, nagy kaszálói és látványosságai is voltak. A vármegyének három fontos folyója volt: a Kis-Küküllő, a Nagyküküllő és a Maros. Északról Alsó-Fehér, Torda-Aranyos és Kolozs vármegyék, keletről Maros-Torda és Udvarhely vármegyék, délről Nagy-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.
Történelem
A vármegye 1876-ban jött létre az addigi Küküllő vármegye (két község kivételével), továbbá a megszűnő Medgyes szék néhány községe és Erzsébetváros összevonásával. Nevét a Kis-Küküllő folyóról kapta az ekkor alakult Nagy-Küküllő vármegye elnevezés párjaként.
1918-tól Románia része. Területe Maros, Fehér és Szeben romániai megyék között van felosztva.
Közigazgatás
1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Dicsőszentmártoni járás, székhelye Dicsőszentmárton (rendezett tanácsú város)
- Erzsébetvárosi járás, székhelye Erzsébetváros (rendezett tanácsú város)
- Hosszúaszói járás, székhelye Hosszúaszó
- Radnóti járás, székhelye Radnót
Forrás: Wikipédia