|
|
Keresés - vármegyék
-
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye területe mindenhol dombság-hegység volt. Nyugaton a Bihar-hegység, délen a Gyalui-havasok, északon a Meszes-hegység, keleten pedig a Mezőség nevü dombvidék volt található.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Maros - Torda vármegye
Maros-Torda vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található. Földrajz Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területe ma Ukrajna, Szlovákia és Magyarország része. Földrajz A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síkság által volt lefedve. Az északi részén a Kárpátok északkeleti csoportja, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványa feküdt.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
A Kárpát-medencébe betelepített és betelepült népcsoportok
A magyarságnak a Kárpát-medencébe érkezésekor a hun- és avar maradék népességet kivéve e terület gyéren lakott volt. Theotmár salzburgi érsek 900-ban arról tudósít, hogy "Pannónia teljesen kihalt és elhagyott". A IX. században a nyugati határszélről a frankok "eltüntek", délen a szlovének a Dráván túlra húzódtak csak az északnyugati hegyvidéken maradt gyér szláv lakosság.
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Rátót nemzetség
A Rátót nemzetség (Rátold) ősei Kézai Simon és más krónikák szerint itáliaiak voltak, akiknek ősei Ratold és Olivér még a 11. század vége felé, 1079 körül Könyves Kálmán korában Nápolyból Apulia tartomány Caserta városából jöttek Magyarországra. A nemzetség ősi jelvénye a hársfalevél volt, amely a belőle származó családok címereiben is megtalálható.
Történelem » Korok » Nemzetségek
-
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt. Területe Ukrajna, Magyarország és Románia között van felosztva. Földrajza A vármegye területének nagy része túlnyomóan síkság volt.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része. Földrajz A vármegye területének északi része hegyes, déli része síkság. Északon a Kis-Kárpátok csoportjai, délen a Pozsonyi-medence síksága foglalta területét.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén. Székhelye Déva volt. A vármegye jelenleg Románia része. Földrajz Hunyad vármegye egyike volt a Magyar Királyság leghegyesebb vármegyéinek.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Jász - Nagykun - Szolnok vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatási egység volt 1876 és 1950 között a Magyar Királyság középső részén, az Alföldön a Tisza két partján. A vármegye területe jelenleg Magyarország része, nagyrészt megegyezik utódáéval, Jász-Nagykun-Szolnok megyéével. Földrajza Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területe az Alföld része volt..
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Zágráb vármegye
Zágráb vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része. Földrajz A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
|
