|
|
Keresés - vármegyék
-
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között. Az egykori vármegye területe jelenleg is Magyarország része, a helyén ma Pest megye, valamint Bács-Kiskun megye nagyobb része található.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Hegyaljai kuruc felkelés (1697. július)
1690-es években a háborús terhek növekedése elkeseredettséget szül az ország lakosságának körében. A nép megelégelte a rekvirálásokat, a beszállásolásokat, fuvarozásokat, és a sorozatos erőszakoskodást.
Történelem » Csaták » Rákóczi-szabadságharc
-
Belovár-Kőrös vármegye
Belovár-Kőrös vármegye közigazgatási egység volt Magyar Királyság déli részében. Földrajz A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Betyár világ - Hanyatlás
Az 1861-es éveket követően a betyárbandák egyre sűrűsödő és megoldatlan lecsapásai miatt illetve a vasúti közlekedés biztonságának erősítése végett a csendőrség és a pandúrok helyzetét igyekeztek minél előbb tisztázni. Ezért a közbiztonsági őrök számát mindig annyi főre emelték, hogy a csendőrség állomásoztatása felesleges legyen. 1862. szeptember 29.
Történelem » Személyek
-
Szilágysomlyó vár (Szilágy megye)
A vár Szilágysomlyó határában, a Várhegy nevű csúcson található. Északról a Magura magasabb csúcsa határolja, amelytől hosszú és keskeny nyereg választja el. Délről meredek lejtő húzódik, amely a településre és a Kraszna völgyére néz. A kastély Szilágysomlyó központjában található, területe részben beépült. Az egykori belső palota épületeinek helye és udvara ma park.
Régiók » Varaink, kastélyaink
-
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Földrajza Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Rákóczi-vár (Sárospatak)
Igen régi múltra tekint vissza ez a terület, ahol a folyó menti részek ideális letelepedési helyszínül szolgáltak az embereknek. A Kárpát-medencében 896 után új hazára lelt magyar törzsek birtokba vették a Bodrog és Tisza környékét is, ahol főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak.
Régiók » Varaink, kastélyaink
-
A helynevek ragozásáról.
Mikép ragoztatnak a helynevek e kérdésekre ! hová ? hol ? és honnan ? Vagyis mely esetekben használ a nyelvszokás be, ben, ből, (vastaghangon, ba, ban, ból) és melyekben ra, on, ról, (re, én, ön, ről) ragokat? Ha valahol, itt gyakorolja nyelvünk, mit Horátz a szokásról állít: „Quem penes arbitrium est ét jus ét norma loquendi.
Nyelvi érdekességek » A magyar nyelv szótára » A szóviszonyító ragokról
-
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig és 1939-1945 között. A megye az 1920-as trianoni békeszerződés után is teljes egészében Magyarország része maradt, 1923 és 1939 között Borsod, Gömör és Kishont k.e.e.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Zrínyi Miklós
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.
Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni.
Történelem » Személyek
|
