|
|
Keresés - vármegyék
-
A magyar pipázás történelme
Hazánkban a pipázás szokását a török hódítók, és a nyugat-európai, főleg Vallon (belga, német, holland) zsoldosok hozták be. Fazekasaink a török cseréppipához hasonlóan a az apró pipafejhez külön hozzáragasztott pipaszárral készítették a pipát. A magyar pipakészítés központjai Debrecenben és Selmecbányán alakultak ki.
Történelem
-
Megyei címerek
Bács-Kiskun megye címere
Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.
Történelem
-
Betyár világ - Vidróczki Marci (1837-1873)
"Nagy udvara van a holdnak Nagy híre van Vidróczkinak Messze elmegy az Ő híre Mint a Duna-Tisza vize"
Ez a pár sor Eger környéki népdal már jól jellemzi a múlt század egyik leghíresebb palóc betyárját Vidróczki Marcit, aki hírét nem is annyira daliás külsejének és nem annyira tetteinek köszönheti, hanem Kodály: Mátrai Képek című kórusművének. http://www.magyarvagyok.
Történelem » Személyek
-
A Magyar Királyság vármegyéi
A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége I. István király óta. A második világháború végéig a hivatalos elnevezés szigorúan véve a vármegye volt. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
I. Ferenc József
(Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje.
Történelem » Személyek
-
Magyar óriás galamb
Õshonos magyar fajtánk, nemzeti büszkeségünk egyike a Magyar Óriás galamb. Kitenyésztésével kapcsolatos, pontos írásos anyag nem áll rendelkezésünkre, de az apáról fiúra terjedõ szájhagyományok alapján a török világból maradt ránk. Évszázadokon át a nevét is innen kapta.
Balassa György 1901-ben kiadott könyvében Magyar házigalambnak mutatja be az olvasónak...
Hungarikumok » Magyar állatfajták » Galamb
-
Bács - Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye Bács-Bodrog vármegye közigazgatási egység volt Magyarország déli részén. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
A Rákóczi-szabadságharc
A Habsburg Birodalom hadereje a 17. század végén felszabadította Magyarországot a százötven éves török uralom alól ismét a Nyugat ("Európa") részévé váltunk.
Történelem » Csaták
-
Csák (Csákova)
CSÁK (CSÁKOVA)
Csák, 1913-ig Csákova (románul Ciacova, németül Tschakowa, szerbül Чaкoвo) város a Bánságban, Temes megyében.
Temesvártól Csákig, Csákováig 32 km a távolság. Az itteni egykori vár, amelyből máig megmaradt az egyik torony, a Temes parti síkságra épült. Csák (Chaak) első ízben az 1332-37. évi pápai tized-jegyzékben szerepel, egyházas helyként. A 14.
Régiók » Erdély » Bánát
-
Árva vármegye
Árva vármegye Árva vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része. Földrajz Árva vármegye szomszédai északon és keleten Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye, délnyugaton Turóc vármegye, nyugaton pedig Trencsén vármegye voltak.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
|
