Magyar óriás galamb Õshonos magyar fajtánk, nemzeti büszkeségünk egyike a Magyar Óriás galamb. Kitenyésztésével kapcsolatos, pontos írásos anyag nem áll rendelkezésünkre, de az apáról fiúra terjedõ szájhagyományok alapján a török világból maradt ránk. Évszázadokon át a nevét is innen kapta. Balassa György 1901-ben kiadott könyvében Magyar házigalambnak mutatja be az olvasónak... Az idõben, az Nagyalföld városaiban tenyésztették elsõsorban. Csongrád vármegye büszkesége és különlegességét képezte, bár a szomszédos vármegyékben is el van terjedve. (Balassa György) Winkler János

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY DOROTTYA vagyis A DÁMÁK DIADALMA A FÁRSÁNGON Furcsa vitézi versezet négy könyvben 1798 ELŐBESZÉD Minden mondanivalók között legelsőnek tartottam, hogy ennek a versezetnek, melly a maga nemében magyar nyelvünkön első próba, eredetét, okát és alkalmatosságát

AMIT A VÁRPALOTAI MUZEUMRÓL TUDNI LEHET A Trianon Múzeum Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely az I. világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. A múzeum a várpalotai Zichy-kastélyban található. Fenntartója a Trianon Múzeum Alapítvány, amely tevékenységét mindenféle állami támogatás nélkül végzi. A Trianon Múzeum 2004. június 26-án nyitotta meg kapuit. 2008-tól egész évben látogathatható Előzmények A Trianon Múzeum Alapítvány és a várpalotai Zichy-kastély [szerkesztés] A Trianon Múzeum Alapítvány azzal a fő

BOTOS LÁSZLÓ ÚT A TRIANONI BÉKEPARANCSHOZ 3. fejezet IDEGEN „VENDÉGEK” A 9. és 10-ik században a hazatérő magyarok[1] Európában egyedülálló szabadságot és függetlenséget élveztek. Nem volt szolga és alárendelt. A hűbéri Európa ezt akarta elpusztítani, még mielőtt elterjed a híre, és népeik ugyanezt a szabadságot követelik maguknak. Ez időben Magyarország Európa legnagyobb katonai hatalma volt. I. Ottó, német császár, számtalan esetben megpróbálta leigázni. A Lech-mezei csatát a történelem kivételesen megörökítette. Ez volt az első számottevő német győzelem fölöttünk, 955-ben. Úgy

Abaújvár Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi kistérségben, Miskolctól 72 kilométerre északkeletre, a szlovák határ mellett. Abaúj vármegye névadó települése Története "Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi."[3] "ÚJVÁR. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr.

Hont Hont vármegye egy észak-magyarországi közigazgatási egység volt, melyet Bars, Zólyom, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Esztergom megyék vettek körbe. Az Ipoly és mellékvizeinek termékeny völgyétől eltekintve a megye területét többnyire középhegységek borítják. Hont vármegyét I.(Szent) István korában alapították, első ispánja a névadó Hont német lovag volt, aki testvérével együtt, hűséges szolgálataiért kapta István királytól hatalmas birtokait. Az eredetileg valószínűleg nagyobb méretű vármegye később érdekes módon két tömbben maradt fent, ugyanis egy kicsi, keleti részéből Kishont