Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén. Románia része.
Földrajz
Háromszék vármegye a Magyar Királyság legdélkeletibb vármegyéje volt. Délnyugati részén a Baróti-hegység, keleten a Bodoki-hegység és a Nemere-hegység, északi részén pedig a vármegye legfontosabb hegysége, a Háromszéki-havasok. Fontosabb folyói az Olt, a Feketeügy. Északról Udvarhely és Csík vármegyék, keletről és délről Románia, nyugatról pedig Brassó vármegye határolták.
Történelem
Háromszék vármegye az 1876-os megyerendezés során jött létre a megszűnő Háromszékből és a szintén megszűnő Felső-Fehér vármegyéből idecsatolt néhány községből.
A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye.
A vármegye területe 1918-1940 között Románia része volt, ezután négy évre visszakerült Magyarországhoz, 1945-től újra Románia része.
A mai romániai megyerendszer 1968-as létrejötte óta területének nagy része Kovászna megyéhez, néhány település Brassó megyéhez tartozik.
Közigazgatás
Az I. világháború előtt a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Kézdi járás, székhelye Kézdivásárhely (rendezett tanácsú város is)
- Miklósvári járás, székhelye Nagyajta
- Orbai járás, székhelye Kovászna
- Sepsi járás, székhelye Sepsiszentgyörgy (rendezett tanácsú város is)
Székely Nemzeti Múzeum 3D képekben
Székelyföld kincsei 3D képekben
Forrás: Wikipédia