|
|
Keresés - vármegyék
-
Szeben vármegye
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia területéhez tartozik. Földrajz A vármegye területe nagyrészt hegység. Déli és középső részén a Szebeni-havasok, többi részén a Resinári-hegység csoportjai emelkednek. Csak az Olt és a Szeben folyók mentén voltak jelentéktelen síkságok.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye része volt továbbá a Bánság régiónak is. A vármegye területét Szerbia, Románia és Magyarország között felosztották. Földrajz A vármegye teljes területe része volt az Alföldnek, és a legmélyebben fekvő részei közé tartozott.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Pozsony vármegye
Pozsony vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területének egy nagyon minimális része Magyarországhoz, legnagyobb része Szlovákia területéhez tartozik. Földrajz A vármegye területének nagy része síkság volt..
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Szolnok-Doborka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye teljes területe hegység volt. Északon a Lápos hegység és a Cibles csoportjai, nyugaton az Ilosvai-hegység, délen alacsonyabb hegyvidék, keleten pedig a Mezőség födte le területét.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Győr nemzetség
A Győr nemzetség (Geur-, Jeur) dunántúli nemzetség, ősének Győr fia Atha (Ottó) somogyi nádorispánt tartják, aki 1061-1068 között a Kaposvár melletti zseliczszentjakabi apátságot alapította.
1061-ben szerezte meg a Győr nemzetség ősének tartott Ottó somogyi ispán a Kapos folyó mellett fekvő, romos templom épületet és I.
Történelem » Korok » Nemzetségek
-
Tolna vármegye
Tolna vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén. Jelenleg is Magyarország része. Földrajz A vármegye területének nyugati részén a Dél-Dunántúli dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között. Jelenleg Románia része. Földrajz A vármegye terület nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita-hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
-
Tatár rabságban lévő erdélyiek dala
Menj el édes szolgám Tekéntsd meg szép hazám. Akarja tatár khám: Csak hozz választ hozzám. Mondd meg szép Erdélynek, Búban borult népnek, Főfő vármegyéknek, A széköly községnek, Ha kérdik mint vagyunk? Mondd meg: rabok vagyunk, Térdig vasban járunk, És csak sarcoltatunk. Kezeink bilincsben, Tömlöc fenekében Vagyunk, nagy ínségben — Tatárok kezében.
Irodalom » Rendületlenül » Törökvilág
-
Közösségről és önszerveződésről
A szerves társadalom jellegzetessége az önhasonlóság, ami az egész teremtett világnak sajátja: a részét képező kisebb és nagyobb elemek egyformán épülnek fel, szerves együttesük pedig szintén. Az egész tartalmazza a részt, és a rész is magában hordozza az egészet. Egyik sem létezik a másik nélkül.
Hungarikumok » Magyar kincsek, egyetemes értékek » Közösségek erkölcsi minősége
-
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság észak-nyugati részén. 2934 km2-es területét a trianoni békeszerződés során a Duna mentén Csehszlovákia (1392 km2) és Magyarország (1442 km2) között osztották fel. Földrajz Komárom vármegye területe nagyrészt síkság, csak délen találhatóak kisebb hegyek.
Régiók » Magyarország » A Magyar Királyság vármegyéi
|
