Egy napot küldött a hajnal,
hogy felébredjek,
eltemessem bánatom a múltammal,
jelen magot öntözzem jövő vizével.
Csak egy napot küldött a hajnal,
hogy élhessek,
ami fontos, megismerjem,
aki fontos, megkeressem,
elmondani minden barátnak,
milyen jó ma is veled,
nem bújni a holnap mögé
a feladat rögös útján,
az értéket ma kell mentenem.
Megérezni minden virágillatot,
Meglátni minden madár repülést,
Meghallani minden levél susogást.
Mosolyba fojtani minden bánatot,
vigasztalni a síró barátot.
Érezni tavaszi olvadáskor
meleg orrunk hóvirág leheletét,
forró nyári szélben
fesztiválok zenéjét,
sült gesztenye illatát
a sárguló park mellett,
búcsúzó nap vörös lángját
havas fenyők felett.
Csak egy napot küldött a hajnal,
hogy megéljek minden szerelmes álmot,
ha szemembe néznek, meglássák,
szívem heves lángját ők gyújtják.
Hitet adni céltalan vándoroknak,
gondolni rájuk, ha messze járnak.
Csak egy napot küldött a hajnal,
játsszam a szabadság dalát,
minden megfeszült húron át,
legszebb dal ma szóljon a zongorán,
a holnap nem küld nekünk garanciát.
Egy napot küldött a hajnal
legszebbet mindközül.
