|
Versek, riportok, novellák, emlékezetek, tervek...minden, amit az ihletett, milyen magyarnak, s embernek lenni.
Archívum
|
szombat, 2014. július 12. 23:32, Nézettség: 4218
Ha a mai fiatalasszonyoknak azt mondaná valaki, hogy nyolcvan-száz esztendővel ezelőtt dédnagyanyáik, nagyanyáik nem ismertek a hamulúgnál, a mésznél, a házilag főzött szappannál, a kékítőnél, ecetnél, szódabikarbonátnál egyéb tisztítószert, hát igencsak elcsodálkoznának rajta. 
Gellér Pàl
hétfő, 2015. október 19. 21:24
Nagyon érdekes
Holkó Erzsébet
hétfő, 2015. november 30. 08:04
Emlékszem, nagyanyán figyelte a széljárást szappanfőzés előtt, mert nagyon kellemetlen szaga volt. Gndoltam már rá, hogy egyszer kipróbálom én is.
Mezei Judith
vasárnap, 2015. december 20. 02:33
A kekitore meg emlekszem,az ecettel en ma is ablakot pucolok,es a salatakra is azt teszem,nem veszem a keszet.Van egy kis hatso udvarom,es osszekeverek 2/3 szappanos viz,1/3 ecet,es bespriccelek kivul,akkor nem jonnek a bogarak,es megoli a gazokat is,nem kell gazolni,csak spriccelni,es nem olyan veszelyes vegyszer,amiket ma arulnak.
hétfő, 2014. április 14. 19:52
Torockó kis utcájában díszes névtábla: "Néprajzi múzeum Anna néni". A 85 éves sokat megélt idős hölgy édesanyjáról és annak felbecsülhetetlen gyűjteményéről, verseiről, a Székelykő lábánál élő magyarság sorsáról mesél.
www.magyarvagyok.com/videok/32-Egyeb/359363-Magyarok-hallgassatok-Torockoi-Anna-neni-oroksege.html
hétfő, 2013. április 29. 15:44, Nézettség: 9595
Egyre több pár választja szerelmük megszentesítéséhez a táltos eskövőt, ősi magyar szokás szerint. Esküvő Szer leírása II. Az esküvői szertartás szövege Tátos: Itt állunk Urunk színe előtt. Abban a lelkes, lélekkel telített világban, mely az idők kezdete óta hirdeti Teremtő Istenünk végtelen bölcsességét. Az idők kezdete óta őrzi és tanítja törvényeit. Képek 
péntek, 2013. április 12. 14:07, Nézettség: 4579
A folyamatos környezetszennyezés hatására az időjárás alaposan megtréfált minket. A jó konyha kiindulóalapjának tekinthető kiskert azonban kisegíthet: az alábbi, 1859-ből származó megfigyelések ugyanis akár most is érvényesek lehetnek, hiszen ezeket elsősorban a növények viselkedésének megfigyelésére alapozták.
Mindenki túléli a fizikai test halálát - egy szkeptikus idegsebész megdöbbentő túlvilági beszámolója
kedd, 2013. március 19. 19:36, Nézettség: 1752
Van egy titok, ami sokkal nagyobb, mint a politika, az egészségügyi szabadság, a tudomány, vagy akár az emberi faj egész történelme. Ezt a titkot továbbra sem ismeri el - még el is ítéli - a tudományos közösség, és mégis ez a legfontosabb titka mindennek, ami van.Igen, mindennek.A titok egyszerűen az, hogy mindannyian túléljük a fizikai testünk halálát. 
szombat, 2013. július 20. 17:17
Ekkora..loditast,meg tulzast,meg nem lattam.A Heber-Arami Szent Iratok es az Uj Szovetseg,100(egyszaz) iras-szovegben kijelenti,hogy:
A LELEK..HALANDO,ES MEG IS HAL EZERT,ES ABSZOLUT SEMMI NEM MARAD AZ EMBERBOL,SEMMI SE ELI TUL A HALALT. Ki tudja jobban,mibol all az ember,ha.nem az alkotoja ? 
csütörtök, 2013. július 25. 06:46
Ben Alexander dr. NEM volt halott. Írása pedig meghazudtolja az Úr Jézus szavait. Írásában már nem is az indiai lélekvándorlást, hanem egyenesen a bolygóközi lélekvándorlást akarja nekünk bemagyarázni. Micsoda üzlet! A Mennyek országa hol is van? Az Úr Jézus nagyon világosan megmondja:
Lk 17,21 - "Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van." dr. Ben Alexander és a kiadója, baráti köre pedig CSAK pénz szerető farizeus! Idézet: Lukács evangéliuma 16. fejezet: 14. Hallák pedig mindezeket a farizeusok is, kik pénzszeretők valának; és csúfolák őt. 15. És monda nékik: Ti vagytok, a kik az emberek előtt magatokat megigazítjátok; de az Isten ismeri a ti szíveteket: mert a mi az emberek közt magasztos, az Isten előtt útálatos. 16. A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig valának: az időtől fogva az Istennek országa hirdettetik, és mindenki erőszakkal tör abba. 17. Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni. 18. Valaki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, paráználkodik; és valaki férjétől elbocsátott asszonyt vesz feleségül, paráználkodik. 19. Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: 20. És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. 21. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit. 22. Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. 23. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. 24. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. 25. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel. 26. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. 27. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához; 28. Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. 29. Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat. 30. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek! 31. Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad.
szerda, 2013. január 30. 16:52, Nézettség: 3511
Régen, a magyar falvakban nem volt jó orvosi ellátás, ezért a szülők, nagyszülők őseiktől örökölt mágikus eljárásokkal próbáltak segíteni a megbetegedett gyereken. Megelőzés mágikus tárgyakkal Régen attól féltek, hogy valaki megigézi a gyereket, ezért megpróbálták megelőzni a bajt és zajjal, füstöléssel elriasztani a rossz szellemeket a háztól.
péntek, 2012. június 8. 22:22 »
Az élet íze
Húsvét, amit soha nem felejtek
2004 húsvétja, 13 éves voltam, ugyanolyan minta volt a tojásokon, ugyanúgy ringtak a barkán, amit anyukám díszített fel. Ugyanolyan íze volt a sonkának, a torma is ugyanolyan erős volt, a tulipánok, a virágok a kertben ugyanúgy fürdőztek a tavaszi napfényben. A misére ugyanúgy hívtak a harangok, a tömjén füst illata sem volt más... Egyedül a családban volt egy nyomasztó hangulat, amikor az út másfelé veszi az irány t és nekünk embereknek követni kell azt. Az előtt 2 évvel nagy gerincferdülést állapítottak meg nálam, fűzőt hordtam, de a műtét egyre esedékesebbé vált, mivel a gerinc egyre jobban nyomta a tüdőm, szívem. Szüleim szegények voltak, nem volt pénzünk műtétre, hát gyűjtésbe kezdtünk... Lágy tavaszi szellő lengedezett az ablakon át, arcomra simította az aranyeső illatát, a barkákat hímes tojások díszítették fehér vázában, hímzett terítőn. Vágott tulipánok meleg illata takarta a szobát. Az utat figyeltem előttünk, a kis moholi utat, vártam, hogy begördüljön egy autó. Aznap ígérte, hogy jön az újságírónő, aki ír az esetemről és Vajdaság legkedveltebb hetilapja által gyűjtést szerveznek nekem. A diktafon ferdén állt picit az asztalon a terítő hímzésétől, kedves volt, sokat jegyzetelt, apu beszélt, engem a sírás fojtogatott. Jött egy ember, aki segít, aki itt ült az ágyamon, olyan újság hasábjain leszek, amit az egész család évek óta olvas, de pont így, soha nem gondoltam volna. Egyet tudtam, most olyan időszak fog kezdődni, ami nagyon nehéz lesz, de mindent megváltoztat. A húsvéti ünnepi számban jelent meg a cikk, könnyes szemmel olvastam magamról... Csendben mentek itthon az ünnepi szertartások, mint ha mise történt volna, de mindannyiunk lelkén ott ült egy félelemmel teli várakozás, most mi lesz... A feltámadás öröme abban az évben nem szólt másról, a festett tojások illata is csak rá emlékeztetett, a virágok ringó színei is csak róla meséltek, a Reményről, mely soha nem hagyott el. Ha a remény nem hal meg, akkor bármi lehetséges. Ennek a cikknek köszönhetően a vajdasági magyarok összefogtak értem, a pénz összejött, így meggyógyultam. Ma teljesen egészséges vagyok, élem az életem, mint minden fiatal és a hála örökre itt marad a szívemben. Az újságírónővel azóta is tartom a kapcsolatot, nagyon jó barátságban vagyunk, még mindig nem tudtam elégszer megköszönni neki, hogy megmentette az életem...
hétfő, 2012. február 20. 00:27 »
Az élet íze
Az eskü
Sok év, sok történet, sok csalódás...mindig is magyarok voltunk, őriztük hűen az örökséget. Mi magunk se tudtuk igazán honnan jöttünk, hová tartunk, de szüleink, nagyszüleink tanítottak meg arra, mit énekeljünk karácsonykor, hogy fessünk tojást húsvétkor, hogy gyűjtsünk rózsa szírmot Úr napjára, hogyan szavaljuk lelkesen Petőfi verseit...mindent, ami a miénk, amit örökül kaptunk. Dédmamám békés arca és regélő hangja költözött ismét emlékezetembe, miközben torok szorítva mondtam az esküt, az esküt, hogy hű magyar leszek...Sokat mesélt a régi magyar világról, amikor kislány volt és várták Horthyt és amikor többé már nem kapták vissza, ami az övék volt. Mesélt a tönkrement életekről, a jég hátán is megélő emberekről, amolyan falusi, kisvárosi szájíz szerint porolgatva le a kopott emlékeket. Helyette is most visszakaptam, ami mindig is bennünk volt. Egy temesvári idős néni, ahogy átvette az okiratot, mély zokogásba tört, láttam végigpörögve életét, fájdalmait, hogy már boldogan hal meg, csendesen sírdogált végig járókeretére támaszkodva... A városháza sárgán csillogott a napfényben és amikor az utolsó kép is elkattant a boldog pillanatról, ismét a szürke hétköznapok szele legyintett meg. Az utcán emberek rohantak céltalanul, közömbösen vetve egy fél pillantást örömkönnyekben úszó emberekre, akik most kaptak vissza egy kincset, egy életet, ami mindig is az övék volt mélyen a lelkükben, de most ott szorongatják a kezükben, mi csak papír és nyomdafesték...
|
|||||||||||||||||||||
