Az anyarozs, vagy régi magyar nevein varjúköröm és rozsüszög nem más, mint egy, a rozson élősködő tömlősgombának az áttelelő, kemény meddő telepe, ún. szkleróciuma (a gomba hifafonalak szövedéke). Az élősködő általában nagyobb, mint a gabonaszemek, de alakja olyan, mint a gabonaszemeké.
Az érőfélben lévő rozskalászokon fejlődő kitartó képlet hossza 1-4 cm, melynek a rozskalászból kiálló végén apró, szivacsos állományú nyúlvány (sapka) található. Színe fekete, sötétibolya vagy feketéslila, a belső része szennyesfehér. A termesztés során a gomba mesterséges úton előállított ivartalan szaporítósejtjeivel, a konídiumokkal fertőzik be a gazdanövényként termesztett rozs kalászait, melyen a fertőzéstől számított 4-6 hét után alakulnak ki a kitartó képletek, a szkleróciumok.
a XX. század elején a kenyérbe került anyarozs Európában több helyütt okozott súlyos, idült mérgezéseket, ami ergotizmus néven került be az orvostörténeti szakirodalomba.
Mérgező: a növényen élösködő gomba.
Hatóanyag: ergometrin, ergotamin.
Hatás: hányinger, hányás, szomjúságérzés, hideg, lilás végtagok, szédülés, látás és hallászavar, delírium, hallucináció, magas vérnyomás, görcsök, majd kóma. A halál oka szívelégtelenség és légzésbénulás lehet.Terheseknél vetélést sőt méhrepedést is okozhat.
