Dél-Európában, a mediterrán térségben őshonos, napjainkban is itt termesztik és fogyasztják szélesebb körben. Már az ókori görögök és rómaiak is ismerték és termesztették. Olaszországban és Spanyolországban századunk elején terjedt el, jelenleg Olaszországban termelik a legnagyobb mennyiségben. Fogyasztása fokozatosan terjed északon.

Délkelet-Ázsiából, Észak-Kínából származik. A görögök és a rómaiak már ismerték a termesztett endíviát. A középkorban számtalan író megemlíti nemcsak a növényt, hanem termesztését és hajtatását is leírja. Nyugat-Európában mára igen elterjedt. Jellemzés A fejes salátához hasonló ízű, annál jóval nagyobb méretű, kedvelt salátafajta.

A fejes káposzta őse valószínűleg a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partvidékén honos vadkáposzta 4-5000 év óta ismert. Már az ókorban orvosságként használták. A rómaiak fejfájás, álmatlanság ellen, sebek vérzésének csillapítására, majd később évszázadokon keresztül borogatásként, sebek kezelésére alkalmazták.

A ma termesztett salátafélék származási területének a Földközi-tengert tartják. Egyes közlések szerint már a görögök és a rómaiak termesztettek salátát. A ma legelterjedtebb, termesztésbe vett salátaváltozat a fejes saláta. Európában és hazánkban ez a legelterjedtebb.

Őshazáját általában Európa déli tájára (Spanyolország) helyezik. Egyesek szerint Észak-Afrika illetve Ázsia területén is megtalálható. A termesztésére eléggé későn került sor, a növénytani leírásokban, a kultúrnövények között csak a XVI. századtól találkozhatunk vele.

A fokhagyma származási területe a mai Irán-Afganisztán. Fogyasztása Japánban és Kínában ősidők óta ismert. Kínában ma is az egyik legfontosabb gyógynövény. Fogyasztásának már az ókorban különleges jelentőséget tulajdonítottak. Az egyiptomi piramisokat építő munkásoknak a fokhagyma, más hagymafélékkel együtt, fő eledelük volt.

A Földközi-tenger partvidékén és Észak-Európában őshonos növény. A Kanári-szigetektől Ausztráliáig, Indiától Észak- és Dél-Amerikáig mindenütt megtalálható. Megterem az árkok, patakok mentén éppen úgy, mint a pusztaságban. Az egyiptomiak ismerték, a görögök és a rómaiak rendszeresen fogyasztották. Hazánkban is kedvelt zöldségféle.

Valamennyi termesztett zellerfajnak egy vad faj az őse, amely az egész Földközi-tenger vidékén, valamint Észak-Európában a sós tengeri talajokon él. Igen gazdag lelőhelye az Észak-Afrikától a Kaukázusig húzódó terület. A vadzeller gyökérzete a mai halványító zeller gyökérzetéhez hasonló, jelentéktelen gumóval.

A fejes saláta divatos verziójának is szokták nevezni. Tömör fejet képző, vastag, húsos, ropogós levelű salátafajta, mely igen magas víztartalommal rendelkezik. Színe általában halványzöld, a nagy fejű jégsaláta alakja káposztára hasonlít, íze kellemesen semleges.

A karalábé minden valószínűség szerint Közép-Európából származik. Bár nem túl elterjedt növény, fogyasztása kedvelt Angliában, Kínában, Indiában és Ázsiában. Legnagyobb termelője és fogyasztója Németország.