Kolozs vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.
Földrajz
A vármegye területe mindenhol dombság-hegység volt. Nyugaton a Bihar-hegység, délen a Gyalui-havasok, északon a Meszes-hegység, keleten pedig a Mezőség nevü dombvidék volt található. Legfontosabb folyói a Kis-Szamos, a Meleg-Szamos, a Hideg-Szamos, valamint a Sebes-Kőrös voltak. Északról Szilágy, Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék, keleten Maros-Torda vármegye, délen Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék határolták.
Történelem
Kolozs vármegye a 11. században alakult. Az ország 1541-es három részre szakadása után a vármegye területe az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. A kuruc szabadságharcban a vármegye teljes területét a kurucok foglalták el. Az 1918-tól Románia része. A II. világháború előtt a vármegye területének nagy része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám 1944-től újra Románia része. A kommunista időszakban a betelepítések miatt teljesen megváltozott a terület nemzetiségi összetétele. A vármegye területének legnagyobb része a romániai Kolozs megye területével egyezik, ám csatoltak Maros megye, Szilágy megye és Beszterce-Naszód megye területéhez is.
Közigazgatás
A vármegye kilenc járásra volt felosztva:
- Bánffyhunyadi járás, székhelye Bánffyhunyad
- Gyalui járás, székhelye Gyalu
- Hídalmási járás, székhelye Hídalmás
- Kolozsvári járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
- Mezőörményesi járás, székhelye Mezőörményes
- Mocsi járás, székhelye Mocs
- Nádasmenti járás, székhelye Kolozsvár (törvényhatósági jógú város)
- Nagysármási járás, székhelye Nagysármás
- Tekei járás, székhelye Teke