|
Karacs Teréz (Pest, 1808. április 18. – Békés, 1892. október 7.) pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője. Apja, Karacs Ferenc rézmetsző és térképész volt, anyja, Takács Éva író, Takács Ádám rákospalotai majd váci lelkész leánya. Házukban gyakran megfordultak a kor szellemi vezetői, például Fáy András, Kazinczy Ferenc, Garay János, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc. Katona József lakott is náluk egy ideig, itt írta meg a Bánk bánt. De gyakori vendég volt házuknál virág Benedek is, aki a Archívum |
kedd, 2015. november 24. 08:18, Nézettség: 661
Golenya Ágnes A perui papnő „Mindenki Szent, aki Istennel éli életét. Mindenki pap és papnő, aki Istenhez mutatja az utat.” Történetünk Peru csodálatos tájain folytatódik… A 3. évezred tálcán kínálja az emberiségnek az „örök élet titkát”: egy szívbe ültethető implantátumot, mely hosszú, boldog életet kínál.
csütörtök, 2015. november 19. 08:28, Nézettség: 663
SZENT ERZSÉBET Magyarország szép nemes csillaga, asszonyi rend tiszteletes tagja, szent Erzsébet, András király lánya, szent hitünknek gyümölcsös szép ága. Dolgos kezét nagy munkára adja, ujjaival az orsót forgatja, szegényeknek ajtaját megnyitja, éhezõknek a kenyerét nyújtja.
hétfő, 2015. november 16. 14:15, Nézettség: 740
Golenya Ágnes Az Aaranykapu Az unatkozó budai nagyasszonyból aranyasszonnyá, azaz sámánná avanzsált Éva dél-amerikai kalandjai Peruban folytatódnak. A regénytrilógia második kötetének története egy barlangrendszer felfedezésén alapul, amely a magyar származású Móricz János nevéhez fűződik a hatvanas években.
vasárnap, 2015. november 15. 12:35, Nézettség: 969
Istenmezeje 1865-ben késő bronzkori leleteket találtak a falu határában. A pilinyi műveltség vezető rétegéhez tartozott az az eltemetett előkelő férfi, akinek sírjába beletették a rangját jelző fejdíszét, egy nagyon szép bronzdiadémot.
péntek, 2015. november 13. 08:50, Nézettség: 583
Istenmezejéről monda Heves megye északi részében, a Tarna patak kies völgyében fekszik a szépen fejlődő Istenmezeje nevezetű falu. A helység valamikor nagyon szegény volt. Terméketlen talaja igen kevés kenyeret adott lakóinak. Nem csoda hát ha Heves szerte járta a szólás mondás: szegény, mint az istenmezején lakó ember.
szerda, 2015. november 11. 08:03, Nézettség: 788
Néphagyományok Márton napján. Szent Márton élete és legendája Szent Márton püspök 316-ban (vagy 317-ben) született a Római Birodalom Pannónia tartományában, római katonatiszt fiaként. Szülőhelyeként Savariát jelölik meg. Szülei néhány évvel később Ticiniumba (Pavia) költöztek. Márton 328-ban – szülei tiltakozása ellenére – katekumen (hitújonc) lett.
kedd, 2015. november 10. 07:32, Nézettség: 845
Hűvösvölgyben a fák közt bújik meg egy soha be nem fejezett, de igencsak méretesre tervezett templom, az úgynevezett Magyar Szentföld-templom. A húsz méter magasan meredező falak közt az elmúlt 60 évben forgattak már több filmet, levéltári anyagokat tologattak, de mezőgazdasági gépeket is szereltek.
vasárnap, 2015. november 8. 07:31, Nézettség: 3953
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk (Lõrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak) Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes számban kõ a kõ, többes számban kövek. Nõnek nõk a többese, helytelen a növek. Többesben a tõ nem tõk, szabatosan tövek, Aminthogy a csõ nem csõk, magyarföldön csövek.
péntek, 2015. november 6. 17:30, Nézettség: 798
Büszke, harcos, kalandor nép Volt a magyar nemzet, Kétélű kard, mely ha moccant, Jobbra-balra sebzett; S jobbra-balra, merre fordult, A fegyvernek éle, Puszta lett a népes ország És üvöltött rajta végig Farkasok zenéje. 
szombat, 2015. december 5. 12:36
Arany János
Téli vers Ej, ej, garázda tél apó! Ki ördög hítta kelmedet, Hogy sz. Mártonnap tájba' hó Borítja házi telkemet? Hogy bámul a vén vaksi hold Hópelyheken át, mint szitán! Pedig milyen jó szeme volt Nyáron, szerelmesek után! Mily villogó szemmel lesett Minden sovárgót, csintalant; Tudta nélkül alig esett Szerelmi légyott és kaland. De most bezzeg bámulhat ám, Míg, amivel lát, kiapad, - Mégsem jön ifju és leány: Nagyon szabad künn a szabad. Sőt a fakó poéta sem Motollál a négy végivel, Hanem bent ül kedélyesen S tollmardosó dolgot mivel: "Óh, természet halála, tél! Emígy kapaszkodik bele - "S te hófehér hó, mint Adél Fehér, hideg hókebele..." Pedig jól tudja, a kötél, Hogy a lány keble nem hideg: Csak, persze, tiltja szép Adél Körmét annál hevitni meg. De én kemencém oldalán Csak fumigálom a telet; Megfér kivül szobám falán! Ne bántsa ezt a kis helyet. Most fázok, mert van benne mód Mig el nem ég félölnyi fám: Akkor... ha elrontom a szót És fázom, - nem az én hibám. (1850 nov.)
szerda, 2015. november 4. 13:31, Nézettség: 531
Harkai István Hazám Megmondták, hogy honnan jöttünk,mert ezt Rómában és Bécsbenlatinlelkű és vandálhitű atyámfiai ezt nálunk mindigjobban tudták.A hun nép annyira Tüneményes,hogy csak a Holdról látszikaz ellenünk emelt fal.A világot hiába hódítottákmeg többször is, hiába adtak kereket, nadrágot, gyufát és atombombát a világnak,nevük mögött fehér a térkép.
szombat, 2016. január 2. 19:28
Komjáthy Jenő
MAGYAR Népek karában, ó, mi vagy te, Én népem, hősök nemzete? Teremtés méhiben vajj fogant-e Több ilyen bűvös, szép rege? Áldott s dicső vagy mindörökre! Ami nagyot s merészet szív akar, Egy szóba van foglalva össze: E szóba, hogy: magyar. Az istenagyban legszebb gondolat, Szabadság fölkent bajnoka, Dicskör övedzi büszke homlokod, Kebled az Isten hajloka. Gyönyörbe ring az ajk, téged kimondó, Neved virágot s vészt kavar, S a gondolat oly fönncsapongó E szóra, hogy: magyar! Sápad nevednek hallatára Az áruló, az orv, lator; De azt gyönyörrel átaljárja, Kiben nemes szív lángja forr. Emelkedik, ki tégedet hív, A neved ünnep és vihar; Dobban, megindul mindenik szív E szóra, hogy: magyar. A zsarnokok halálos ellene, Jónak, nemesnek hű paizs; És él a nagy Rákóczi szelleme Még legkisebb fiadban is. Harag sápasztja elleninket, Reszketve ejti neved a cudar, De átaljár szent tüze minket E szónak, hogy: magyar. Történeted nagy vértanúság, Szebb, mint a szentek élete; Bús lapjain sok mély tanulság Vérrel irott költészete. Rád annyi ellen dühe rontott! Kalászos rónád bús avar... Ó, mennyi köny és gyász borongott E néven, hogy: magyar! De vértanúid szent porából Új, lelkesebb lét sarjada; A honfibúnak viharából Támadt az eszmék százada. Hiába könny s vér nem patakzott: E nemzet él! - Él, mert akar! És minden érzés összehangzott E szóban, hogy: magyar. Népek karában újra nagy vagy, Kossuth, Széchenyi nemzete! És nőttön-nő a te hatalmad, Előtted új fény ezrede. Eszményekért küzdj lelkesedve: S ne félj, hogy törzsököd kihal! Vigy lelket a népküzdelembe, S uralkodjál, magyar! S mi megmaradt a zord napokból, Törd össze mind a láncokat! Űzd el fönséges homlokodról A visszatérő árnyakat! A pírt, a véres képek árnyát, Mi a sötét napokra vall, Törüld le és minden bilincset Törj össze, ó, magyar! Dicső tusákra nyílik a határ, Mienk a dús jelen s jövő, Ránk még pazar győzelmek üdve vár; Üdv, mit a költők álma sző. Most álom; majdan ragyogó valóság, Mert érte küzd a fő, a kar. - Emeld az Eszme lobogóját Magasra, ó, magyar! Népek között te léssz az első, Én népem, hősök nemzete! Csodákat lesz életre keltő Fajunk jövő története. Rettegni fognak s áldni téged, A neved ünnep és vihar: És visszazengik ezredévek E büszke szót: magyar. Lelkedből lelkezém. Magyar vagyok. Nemcsak a vér: szellem jogán. Szellemetekből, ti dicső nagyok, Növekvém és táplálkozám. Honszerelem! Vess tiszta lángot! Jöjjön, ki vélünk érez és akar: És meghódítjuk a világot E szóval, hogy: magyar! [1891. március 15.] |
Hozzávalók:
1 db libanyakbőr
¼ kg darált hús
1 db zsemle
3 db tojás
½ fej hagyma
só, törött bors, 1 evőkanál zsír
A liba melléből ¼ kg-ot megdarálunk, ha azonban a mellet sültnek akarjuk elkészíteni, vagy csak aprólékot vettünk, készíthetjük sertéshúsból is. A darált húshoz hozzáadunk 1 áztatott és kicsavart zsemlét, 1 nyers tojást, kevés zsírban pirított reszelt hagymát, sót, törött borsot és jól összegyúrjuk. 2 tojást keményre főzünk és lehámozzuk. A nyakbőrt vigyázva lefejtjük és jól megmossuk. Azután vékonyabb részét bevarrjuk, a tölteléket a nyakbőrbe vigyázva betöltjük
Úgy, hogy a két főtt tojást is belecsúsztatjuk és eligazítjuk, hogy a közepére kerüljenek. Ezután bevarrjuk a nyakbőr másik végét is. Levesben 1 órát főzzük, majd zsírral bekenve a sütőben pirosra sütjük. Felszeletelve, tört burgonyával, savanyúsággal tálaljuk. Hidegen is kitűnő.
[Forrás: Pelle Józsefné: Szárnyas ízek. Kisújszállás, Szalay Kiadó,2000