1867-ben, Szegeden készült menyasszonyi láda.
Tulipános láda, tulipántos láda
Magyarországon az asztalos készítésű menyasszonyi láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. Ezt megelőzően a szuszék vol általános.
Az Anjou-házból származó lovagkirályunk, Nagy Lajos uralkodása alatt, 1358 körül készült egy pompás, 147 képpel gazdagon illusztrált kódex, a Képes Krónika. A Krónika a magyarok történetét örökíti meg, a legendák ködébe vesző kezdettől Lajos uralkodásáig. A Krónika történelmünk fontos forrása, még akkor is, ha egyes állításait kritikával kell kezelnünk.
Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut.
A magyarok bejövetele Feszty Árpád festőművész grandiózus víziója a honfoglalásról. A művész egy párizsi élményen felbuzdulva döntötte el, hogy óriási panorámaképben örökíti meg a bibliai özönvíz történetét, de apósa, Jókai Mór érvelését hallván megváltoztatta elhatározását, és nemzeti történelmünk dicsőséges pillanatát választotta ki.
Márton nap
November 11.
A német nyelvterületekről ismert Márton napi ünneplések az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak hazánkban is. E naphoz kötődő szokások elsősorban a Tours-i Szent Márton legendájához fűződnek.
Márton 317-ben született a pannóniai Savariában, a mai Szombathelyen. Az apja kívánságára a római császár katonája lett.
A díszmagyar, a magyar kultúra alkotása, egy 19. századra kialakult nemzeti díszöltözék. Ez a fajta ruházat, kinézete ellenére nem népviselet, sokkal inkább a nemzeti öntudatot volt hivatott képviselni.
A magyar szabású díszruha fénykorát 1830-ban, V.
Egyre több pár választja szerelmük megszentesítéséhez a táltos eskövőt, ősi magyar szokás szerint.
Esküvő Szer leírása II.
Az esküvői szertartás szövege
Tátos: Itt állunk Urunk színe előtt. Abban a lelkes, lélekkel telített világban, mely az idők kezdete óta hirdeti Teremtő Istenünk végtelen bölcsességét. Az idők kezdete óta őrzi és tanítja törvényeit.
A Mikulás vagy Télapó név hallatán mindenkinek egy piros ruhás, ősz szakállú, kövérkés, jóságos apóka jut az eszébe. Ő az, akit boldog tekintetű gyerekek várnak áhítattal, rajongással, tele izgalommal.
A XVIII. században karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdet szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.
A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le:
Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, maikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült.
Az Úr most megáldotta a fenyőfát:
"Soha ne hullasd el a leveleidet.
