A küldetés jelentése tágabb értelemben: megbízatás, feladat teljesítése. A küldetésnek van tárgya és három szereplője: a küldő, a küldött és a címzett.
A hierarchiában a küldött a címzett felé a küldetés tárgya vonatkozásában a küldők által képviselt közösség érdeke szerint köteles cselekedni. Ha a küldött annak ellenében tesz, akkor a küldőknek kötelességük felelősségre vonni őt.
Szokatlannak tűnhet a pártokra használt önérdekű-közérdekű megnevezés, mivel ilyen meghatározásokkal semmilyen irodalomban nem találkozunk. Erre indokot a pártfogalom időrendben született kétféle értelmezése és a mindennapi élet gyakorlati tapasztalata adhatott.
A száz évvel ezelőtti értelmezés szerint a pártok, céljaikat a köz érdekében kellett megfogalmazzák és teljesítsék.
Lévén, hogy a mai formában működő pártos rendszerek, a pártdemokráciák - melyek elsősorban a háttérhatalmaknak és az azokat kiszolgáló önérdekű pártoknak kedveznek - rosszak, úgy egy valóban közérdekű párt végső célja csak egy lehet: kezdeményezni és felépíteni egy működésében szerves társadalmi rendet, és vele egy időben leépíteni az önérdekű pártok zsarnoki-, szolgai rendszerét.
Korábban kifejtettük, hogy a demokratikus rendszerek zsarnokiasodásának egyik elősegítője a demokratikusnak nevezett tömegesített, általános választások.
Az önérdekű pártok megjelenése és a társadalmat megosztó pártlistás szavazás bevezetése még inkább eszementté tette az amúgy is romlott, tömegesített általános választás rendszerét.
Miről lehet felismerni egy párt közérdekű vagy önérdekű voltát?
A két pártra vonatkozó alapjellemzőket már fennebb leírtuk. Ezt kiegészíthetjük néhány összehasonlító észrevétellel.
A közérdekű párt, a közösség érdekében - de csakis egy helyes értékrend mentén - rendszerint megegyezésre törekszik, világos közléseket tesz, és felismerhetően tiszta és nyílt lapokkal játszik.
Régen természetes cselekedet volt az emberek kölcsönös segítése, mely a termékek és szolgálatok cseréjében is megnyilvánult (lásd kaláka). Az emberiség kezdeteinek szakrali-tása fedezhető fel ebben, mikor az Úrnak Rendje - és nem a haszon, a pénz - volt az úr.
Később feltalálták a pénzt, hogy az tegye mérhetővé a segítés mennyiségét.
A világ azóta megváltozott.
A szomszédsági közösségekkel jól bevált magyar hagyomány kelthető új életre.
Pillantsunk bele Kemény Bertalan idevágó tanulmányába. (A területi autonómia elemi egységeinek történeti modellje: a tizedesi intézmény in A helyi cselekvés, szerkesztette Köles Sándor és Varga Csaba. Magvető Kiadó, 1988.
Dr. Kárpáti Zsuzsanna, jogász, az anyagiak elosztásának kérdéskörében gyökeres álláspontot képvisel. Ő ennek módját a következőképpen látja:
Meg kell hagyni az egyénnek érintetlenül azt, ami joggal az egyéné, és meg kell adni a köznek, ami joggal a közé.
A fent említett két örök érvényű szabadságról a gazdasági liberalizmus hívei hallani sem akarnak kétszáz éve.
Azon pártokat, melyek felismerhetően saját csoportérdekük érvényesítésére jöttek létre, a következőkben önérdekű pártoknak nevezzük. Mivel csoportérdek több van, így érthetően több önérdekű párt versenyez az uralom megszerzéséért.
Kimutatható, hogy az önérdekű pártok uralmának rendszere csakis zsarnoki uralom lehet.
Síklaky István korszakváltást szolgáló tevékenysége a társadalom-politika területén készíti elő azt a fordulatot, amely a jelenlegi szociális és környezeti-természeti katasztrófa felé menetelő emberiségnek a választás lehetőségét kínálja.
Az általa kidolgozott gazdasági-társadalmi program az összeomlóban lévő pénzuralmi rendszer egy lehetséges, fenntartható alternatívája.
