Az énlakai templommennyezet rovásírásos kazettájának sarkaiban ismerhető fel a mellékelt összevont jel.
Ennek feltételezett értelmezése:
EGY - US - TEN
ATYA - FÉNY - TE(vő)
ATYA, A FÉNYTEREMTŐ.
Balogh Béla a későbbiekben kifejtett könyvéből értelmezhetően minden, még az anyag is fénynek tekinthető.
Ennek tükrében következtetésünk lehet az alábbi:
ATYA, a MINDENSÉG TEREMTŐje.
Forrai Sándor, a rovásírás egyik legkiválóbb kutatója és tanulmányozója szerint, még több ezer év távlatából is szembetűnő a magyar rovásjelek hasonlósága az etruszk valamint a föníciai rovásjelekkel.
Kiváló tanulmányában összehasonlítást tesz a magyar-török, magyar-etruszk és magyar-föníciai rovás között.
A Wikipédia írja az etruszkokról:
„Az etruszkok ezidáig ismeretlen eredetű ókori nép Közép-Itáliában, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre. Saját elnevezésük MEK volt… Településeik az i. e. 10–11.
A továbbiakban közzétesszük Szentesné Frigyesi Piroska rováskutató tanulmányát az etruszk írások megfejtésének legfontosabb kérdéseiről. A kutató a tanulmány végén feltárja előttünk néhány fontos etruszk írásemlék magyar nyelvű megfejtését is.
„Sokan, sokféleképpen próbálkoztak az etruszk műveltség rejtelmeinek feltárásával, írásemlékeik értelmezésével.
I. Bodnár Erika rováskutató Az etruszk-magyar aranylemezek titka című könyvében 38 etruszk aranylemez titkát fejti meg, feliratának értelmezését bontja ki. Ezen aranylemezek többnyire életképeket ábrázolnak, melléírott magyarázó róvott szöveggel. A különleges bennük az, hogy az életképek érthetően szólalnak meg magyar nyelven a feliratokban is.
I.1. A könyvben bemutatott 16.
Évszázadokkal ezelőtt Európában is elfogadott tény volt a magyarok szkíta származása. A bolognai írásemlékben ezzel magyarázható Marsigli megfogalmazása is, mely szerint gyűjtését a Székelyföldön élő szkíták nyelvéből végezte.
Egy feltehetően 13.
Az olasz kutató 2007-ben kiadott könyvében azt bizonyítja, hogy a legősibbnek tartott ábécé, az ékírásos ugariti ábécé a rovásírás jeleiből alakult ki, amiből azt a következtetést vonja le, hogy a rovásírás minden ismert írás ősanyja.
Ajánlás a könyv hátlapjáról:
... „Az Öreg Európa” már 4000 évvel ezelőtt tudott írni: a finn-ugorok már akkor kitaláltak egy ábécét...
„A Kárpát-medence korai kultúráját bizonyítja a világhírű lelet Tatárlakán feltárt három írásos agyagtábla, melyeken a későbbi magyar rovásírás négy kezdeti jele is felismerhető...
Többen tagadták a táblák eredetiségét. Volt olyan vélemény, hogy valaki Babilonban járt és onnét hozta, vagy ott lemásolta.
A magyar címerpajzs jobb oldali elemének jelképes értelme van: Isten beavatott uralkodó által vezetett földi országa. Tömören: Isten szakrális földi királysága.
az eGY - Isten jele a magyar címerben
(ilyen formában csak magyarul érthető)
A szakrális földi királyság feltétele: uralkodó és nemzet együttes szakralitása.
Mit ír a Wikipedia az ősi írással kapcsolatban?
„A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer írás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet.