Zeneszöveg
Pehely, mely ólomnak látszik
Az egyéni-ember irtózik a megvénüléstol: úgy fogadja, mint elgyengülést, tehetetlenné-válást, méltatlan megaláztatást. Az igazi-ember nem irtózik a megvénüléstol, hiszen benne érheti el zavartalan kibontakozását; az o évei lépcsok, egyre magasabbra.
Ha ne félsz betegségtol, nyomortól, öregségtol, haláltól, semmiféle csapástól: részedre az öregség egyre biztosabb kiteljesülés lesz, a szegénység tehertelen szabadság, bármilyen nyomorékság gyarapodás, a halált pedig még halálod elott megismered.
|