Hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a Bükk. Számtalan erdőt, tavat és fennsíkot találhatunk tagolt felszínén. A középhegységben közel ezer barlangot tártak fel az idők során, amelyek egy része nyitva áll a turisták előtt, viszont többségük túl veszélyes lenne a laikus látogatók számára.
Ha túltekintünk Budapest és környékének népszerű kirándulóhelyein (Gellért-hegy, Normafa, János-hegy, Hárs-hegy, Látó-hegy, Remete-szurdok, Hűvösvölgy), a Budai-hegység tartogat még érdekességeket! A Csíki-hegyek a fővárosiak számára is kevéssé ismert túracélpontot jelentenek, pedig a panoráma miatt is érdemes felkeresni őket.
Az utóbbi két évtizedben megélénkült hazai részről a Kárpát-medencei turizmus, sorra kezdtük el felfedezni a tőlünk alig karnyújtásnyira (egy napi utazásra) lévő területeket. Számos határokon túli természeti kincs mára népszerű kirándulóhellyé vagy síparadicsommá vált. Ilyen divatos célpont napjainkban a Magas-Tátra, a Retyezát vagy akár a Madarasi-Hargita.
A Kárpát-medence ma ismert formája hosszú évmilliók alatt alakult ki. Kezdetben inkább a nagy hegységképző erők alakították, majd a Föld tektonikai intenzitásának csökkenésével egyre inkább a Nap, a szél és a víz formáló ereje dominált.
A legidősebb kőzetek a Kárpát-medencében kb. 1 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki.
A Lengyelország és Szlovákia határán húzódó Tátra a Kárpátok legmagasabb szakasza. Ennek legtagoltabb és legnagyobb átlagmagasságú része a Magas-Tátra, amely keleten a Kopa-hágóval derékszögben fonódik össze a Bélai-Tátrával. Nyugat felől a Liliom-hágó választja el a Liptói-havasoktól. A hegyvonulat legmagasabb csúcsa a 2654 m-es Gerlachovský štít, magyarul Gerlachfalvi-csúcs.
Ahogy a mondás tartja, aki járt már a Hargita meseszép, medvék lakta vidékén, sétált a száz éves fenyvesekben, mászott a sziklás hegyoldalakon, hallgatta a gyors hegyi patakok zúgását, az már nem ugyanaz az ember többé.
A Madarasi-Hargita Románia középső részén, Belső-Erdély keleti részén emelkedik ki 1801 méter tengerszint feletti magasságával.
A Rinyamenti, hivatalosan Nagyatádi kistérség, Somogy megyében, közel 650 km2-en elterülő erdős, tavas vidék. Központja a nagyjából 12 000 fős Nagyatád, a “parkok, szobrok és a fürdők városa”. A térségben folyik a Rinya-patak, amely a Dráva egyik mellékfolyója; emellett több mint félszáz tó is megtalálható, köztük az őslápos Baláta-tó.
Budapest lüktető és kiszámíthatatlan metropolisz. Ha éppen meguntuk a betondzsungelt, számos olyan helyre mehetünk, ahol kikapcsolódhatunk a természetben – mindezt a városon belül. E zöld területek közül a Margit-sziget talán a legnépszerűbb fekvése, könnyű megközelíthetősége miatt, hisz Budapest szívében található.
Alig negyven kilométerre Budapesttől, a Dunán lefelé hajózva csodálatos látvány tárul a nézelődők szeme elé. Egy több mint két kilométer hosszú, sással és náddal szegélyezett sziget, mely körül a stégek hirdetik csak a civilizáció jelenlétét, s melyet csak csónakkal lehet megközelíteni.
„Sosem felejtem el azt a pillanatot/ amikor én ezt a tündérországot először megláttam.” (Eötvös Károly)
A Keszthelyi-hegység lábánál elhelyezkedő, ezer lakosú Balatongyörök tartalmas múltra tekint vissza. Területe már az őskor óta lakott volt, ezt régészeti leletek támasztják alá. Nevét a szomszédos település, Szigliget urának Gyürk nevű fiáról kapta, később a 17.
