Fekvése: A Nyugati-Zsil völgyében, Petrozsénytől 25 km-re nyugat–délnyugatra, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.
Nevének eredete: Két település, Hobiceny és Urikány egybeolvadásából keletkezett. Mindkettő egy-egy Hátszeg vidéki falu, Hobica és Urik nevét őrzi, állandó lakossággal települtek volna be.
Fekvése: A megye déli részén, Petrozsénytól 20 km-re, Dévától pedig 110 km-re helyezkedik el, a Román Zsil folyó partján.
Története: 1970 augusztus 2.-án a helyi bányászok felkelését a kommunista, kizsákmányoló rezsim ellen, a hatóságok gyorsan leverték, sokakat ítélve börtönbüntetésre vagy kényszermunkára.
Fekvése: Vulkán közvetlen közelében fekszik.
Történelme: A település fejlődése 1890-ben kezdődött, amikor a Brassói Bánya és Kohómű Rt. megnyitotta az aninószai barnakőszénbányát. A bányafa szállítására 1892-ben 4200 méteres kötélvasutat építettek Petrozsényig. A vállalat csődje után a bányát 1894-ben a Salgótarján–Rimamurányi Rt. vásárolta meg.
Fekvése: Petrozsénytől 12 km-re délnyugatra, Dévától 110 km-re délkeletre, a megye déli részén, a Nyugati-Zsil (Román Zsil) folyó völgyében, a Retyezát és a Vulkán-hegység lábánál fekszik.
Története: 1850-ben a brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. Az 1860-as években megkezdődött munkáslakótelepeinek építése.
Zsil-völgye- a petrozsényi medence, Románia DNy-i, Hunyad megye D-i részén, a Két Zsil folyása mentén, 600 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el. Fölötte hegyek: Keleten a Páring, ÉK-en a Sureanu, É-on és Ny-on a Retyezát, D-en a Vulkán. A medencén a Nyugati és a Keleti Zsil folyik át.
A nyugati Zsil hossza 51 km, átfolyási területe 534km2.
Aradtól 20 km-re délnyugatra fekszik, egykori járási székhely, ma községközpont, melyhez Majláthfalva és Monostor tartozik.
A Mária Terézia által 1744-ben kibocsátott latin nyelvű kiváltságlevél, mely különleges státust biztosított a vingai bolgároknak.
1910-ben 4710, többségben bolgár lakosa volt, jelentős 824 fős magyar, 590 fős román és 529 fős német kisebbséggel.
Az Olt partján fekszik Románia legkisebb városa, lakossága kb. 1700 fő.
Történelme: A fürdőtől Csík felé menő út feletti Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre.
Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá.
Fekvése: Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült. Szomszédai: Tordaszentmihály és Aranyosgyéres.
Nevének eredete: az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból.
A törcsvári kastély, Brassótól 30 kilométerre, a törcsvári szoros előtt álló, Törcsvár falu mellett helyezkedik el.
Történelme:
A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A 15.
A Tolvajos tető a Központi-Hargitát a Dél-Hargitától elválasztó nyereg. Itt vezet át a Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti országút, mely összeköti a Csíki-medencét Székelyudvarhely vidékével. Innen indul egy út Hargitafürdőre.
