Tihanyi-félsziget

A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba.

A félsziget 2 km széles, és túlnyomóan mocsaras földnyelv kapcsolja a szárazföldhöz, mely földnyelv csak 6 méterrel emelkedik a tó szintje fölé. Maga a félsziget 5 km hosszú és legnagyobb szélessége 3,5 km. Partjait meredek dombsor alkotja, mely az egész félszigetet övezi és legmagasabb pontja a Csúcshegy, mely 235 méternyire emelkedik a Balaton szintje fölé. A hegyek egy völgykatlant vesznek körbe, két mélyedésre osztott Az egyik a Kis-Balaton (131 m) közvetlenül Tihany mellett, a másik a mocsaras Büdös-tó (116 m). A félsziget kőzete homokkő, bazalttufa és kovás mészkő. A félszigeten ma csak egy község, Tihany van; hajdan még két falu (Apáti és Újfalu) állott ott, de ezek elpusztultak és lakosaik Somogyba és Zalába költöztek.

Tihany

Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.

A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak.

Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.

Tihany szárazon a 71-es úton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg, mivel a vasút nem állandóan a partvonalon halad, megálló csak Aszófőn van és pl. a Tihany expressz is csak Balatonfüreden áll meg.

A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található.

Vízen a település a Szántód és Tihany között nem az egész éven át közlekedő kompon közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál.

A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a félszigetet így nem lehet körbejárni.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelemi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban.

A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik.

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavakat és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. Endre királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkezőhelyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. A kolostor latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.

Balatoni kecskeköröm

A balatoni kecskeköröm a kiédesedő vizű pannóniai belsőtóban mintegy 5 millió éve élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése.

A kagyló maga a ma található kecskekörömnél jóval nagyobb méretű volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg.

A tihanyi kecskeköröm azonban nem csak Tihanyban, hanem a Balaton déli partján is többfelé megtalálható: például Szántódon és Fonyódon.

A tihanyi gejzírkúpok

A Föld belsejének elképzelhetetlen magas hőmérséklete ellen a földi életet nem védelmezi más, mint az aránylag nagyon vékony szilárd kéreg. A szilárd kéreg vastagsága nem lehet több mint ötven kilométer, ez pedig a Föld 6,370 km hosszú sugarához képest jelentéktelen, aránylag jóval vékonyabb, mint a tojás héja.

Szerencsénkre ez a szilárd kéreg legnagyobbrészt a homokot és agyagot jellemző elemekből összetett kőzetekből van s ezek mind rossz melegvezetők. Emiatt nem képes a Föld belsejében levő magas hőmérséklet a földi életet lángra lobbantani.

A legmélyebb rétegekben tehát vízgőz tölti meg a kőzet hézagait, persze igen-igen nagy nyomás alatt, aztán följebb már forró víz, majd még följebb mind hidegebb és hidegebb víz van a kőzetek hézagaiban s végre a legfelső rétegekben már olyan a talajvíz hőmérséklete, mint az illető helyen a levegő közepes hőmérséklete.

A rétegekben foglalt víz hidrosztatikai nyomása egyensúlyt tart a mélyebb rétegek gőzfeszültségével. A gőzfeszültség a vizet kihajtaná a rétegekből, de a felsőbb részekben levő víz nyomása ezt ellensúlyozza. Rendes körülmények közt ez a hidrosztatikai nyomás nagyobb, mint a gőzfeszültség ereje, tehát a víznyomás jótékonyan lezárja a Föld belsejének melegétől felhevült gőzöket. Mint valami jótékony szellem lefogja a pokolbeli erőknek felszínre jutását.

De nem mindenhol sikerül ez. Ahol a földkéreg hibás, repedezett, hasadozott s az alatta levő magma be tud nyomulni a kőzet hézagaiba ott a talajvizet magasabb rétegekben is úgy fölmelegíti, hogy a gőzfeszültség sokkal nagyobb mértékű s az ellensúlyozó víznyomás sokkal kisebb lesz s végül is előbukkan legszelídebb esetben a melegforrás.

A tufavulkánok működésének megszűnte után jelentek meg a dimbes-dombos térszínen a gejzírek. A szél szünet nélkül munkálkodott, a pannóniai rétegeket lekotorta, lepusztította onnan, ahol nem védelmezte őket tufatakaró. Így keletkezett a Belső tó, meg a Külső tó mélyedése. Az Óvár északi szikláin nagyszerűen látni a szélmarás hatását. Valóban, csak a sivatagokon látni olyan sziklaformákat, mint ezeken a falakon. De nem csoda, hisz a leghevesebb északi szél koptatja, súrolja ezeket a sziklákat. A gejzírek forró vize és gőze sok mészkő-anyagot tartalmaz feloldva. De olyan magas a gőzök hőmérséklete, hogy még a kova-anyagot is nagy mennyiségben tudja oldani. Azért a kiszökkenő melegvízből kihűlés után bőven csapódik ki a mészkő és jóval kisebb mennyiségben a kova. Ezek közé tartoznak a különféle opálok, többek közt a nemes opál is. A tihanyi gejzírek lerakódásaiban is könnyű észrevenni az ibolyás kék, üvegszerű részleteket.

Nagyszerű természeti emlékek ezek, megérdemlik szigorú védelmünket, hisz Tihanyt világhírűvé tették!