Semir Osmanagic, az Amerikában élő, bosnyák származású régész Boszniában, Szarajevó közelében (Visoko város mellett), a ma már Piramisok Völgyének nevezett területen megtalálta Európa legrégibb és legnagyobb piramisait.
A sűrű erdővel borított területen öt piramisalakzatra lelt: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac). A Nap-piramis magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan az északi Sarkcsillagra néz. A piramis alatt talált alagutakból előkerült fadarabok C14-es vizsgálata alapján, a piramisok korát jelenleg 34 ezer évesre teszik.
Ezek a legrégebbi piramisok Európában, a legnagyobbak a világon, a leghosszabb földalatti járatokkal, ráadásul megtaláltuk az első jeleit az európai írásbeliségnek - nyilatkozta 2009-ben, budapesti előadása előtt a régész.
Az ott lévő írásműveltségnek a jelei lényegében megegyeznek a Kárpát-medencei írásműveltség jeleivel, amit mi székely-magyar rovásírásnak nevezünk - mondta Szakács Gábor rovásírás kutató. A járatokban talált jelek a 39 betűből álló székely-magyar rovásírás legalább 20 betűjével azonosak. Ez már olyan mértékű egyezés, amelyre nem lehet úgy tekinteni, hogy valaki véletlenül odaírt valamit, és talán véletlenül hasonlít - állítja a rovásírás szakértő.
