Az előbbi meseszerű történetnél többet mond el az igazság, - az az oklevél, amit Zsigmond király bocsátott ki, miután felismerte, hogy hol is az ő helye a Teremtő Isteni Rendet is megtestesítő Magyar Szent Korona viszonylatában. Ebben elismerte, hogy a Szent Korona az a főhatalom, mely a királynak is felettese.
Itt egyelőre adósak maradunk az utolsó kijelentés tisztázásával. Ennek érdekében később még beszélünk szakrális uralkodóról és uralomról, valamint a szakrális uralom megszüntéről. Az oklevél történetének megértéséhez viszont fontos tudnunk annyit, hogy a magyar szakrális királyság megszüntével a Magyar Szent Korona vált a szakrális uralkodó egyedüli méltó jogutódjává. Azóta a Szent Korona személye a magyar alkotmányos monarchiában a mindenkori méltó vagy méltatlan, de már szakrálisnak nem tekinthető uralkodó felettesévé vált, vagyis főhatalommá.
Kocsis István a világtörténelem talán legszebb oklevelének nevezi Zsigmond király 1390. évben kelt oklevelét.
Ebben „Zsigmond magyar király megjutalmazza Péter comest, mert az a Szent Korona iránt tanúsított állhatatos hűsége által vezéreltetve, akkor kelt fel őellene, Zsigmond magyar király ellen, amikor ő magyar király létére szembefordult a Szent Koronával. Zsigmond ez oklevelében nem kevesebbet tesz, mint azt, hogy szembeállítja a Szent Korona iránti hűséget a törvénysértő királyhoz való hűséggel, s ezzel nemcsak elválasztja a Szent Koronát önmagától mint királytól, de hitet tesz amellett, hogy a Szent Korona az a főhatalom, amelynek a király csak azzal a feltétellel részese, ha nem fordul szembe „Magyarország javával és méltóságával”.
Zsigmond adománylevelében elismeri, hogy a Szent Korona a közjogban a király fölöttese. Mi a titka a Szent Korona és Zsigmond király viszonyának? Miért viselkedett így Zsigmond?
Zsigmond már tudta, mi a Szent Korona misztériuma és tana.”
Az adományozást így indokolja:
„Abban az időben, mikor felségünk méltóságának gyarapítása végett győzelmes seregeivel Magyarország területére jött, Péter comes az említett Magyarország java és méltósága érdekében a seregnek híven és hatalmasan ellenállva, birtokainak és javainak felgyújtásával és elpusztításával őszinte és állhatatos hűsége miatt, amelyet Magyarország Szent Koronája iránt tanúsított, félelem nélkül, kevéssé igazságosan igen nagy károkat szenvedett a mi követőinktől és akkori híveinktől.”
A Szent Korona rejtélyes ereje teremtette kényszerhelyzet elősegíti Zsigmond király tudatosulását a Szent Korona titkának megértéséhez.
Rövid magyarázatot fűzünk a következő ábrához:
- a tudatlan király szembefordul a Szent Korona főhatalmával és az alkotmányos renddel
- a nemzet figyelmezteti a felségsértésre, de eredmény nélkül
- a nemzet a kegyelem után most már törvényt (jó értelemben vett büntetést) alkalmaz, bezárja a királyt - szükséghelyzetbe hozza, ami a tudatosulását és javulását segíti elő
- a király kapcsolata ezután helyreáll úgy a Szent Korona főhatalmával, mint a nemzettel
