A megbetegített személynek egyetlen esélye van a gyógyulásra: ha gyűlölet nélkül leleplezi a tettest, és helyreállítja az igazságot. Ez számára kockázattal, veszéllyel jár, mivel a tettes önvédelemből ellene fordulhat.
A fenti példák a vétek elfojtásáról, újbóli elkövetéséről és áthárításáról mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy a tettes mindaddig képtelen emberi magatartásában szabad lenni, míg béklyóban van a lelkiismerete. Jézus mondta: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek”. A tettes vétkének csak akkor nem marad szolgája, ha vállalja a megtisztulási folyamatot, miképpen az alábbi eset mutatja.
