A hajnali harangszónak gilingalangója
A hajnali harangszónak gilingalangójaHirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója.Azért friss jó egészséget,bort, búzát és békességetAdjon Isten bővenaz új esztendőben.
Adjon Isten minden jót
Adjon Isten minden jótEz új esztendőben,Jobb időt, mint tavaly vót,Ez új esztendőben!Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,Jó termést és jó vásárt,Ez új esztendőben!
Az új évnek reggelén köszönteni jöttem
Az új évnek reggelén köszönteni jöttem,A fiúi szeretet hozott ide engem.Az Úr minden jókkal a házat szeresse,a benne lakókat sokáig éltesse.Boldog új évet kívánok!
(Kolon)
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.
A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai.
A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában.