|
|
Keresés - pap gábor nyelv
-
Nagyenyed
A középkorban fontos kereskedő település számos országgyűlés szinhelye volt. A település fontossága nagyott nőt amikor 1662 –ben Gyulafehérvárról ideköltöztették az akkori Erdély legjelentősebb oktatási intézményét, a Bethlen Kollégiumot.
Régiók » Erdély
-
Döbrentei-kódex
A kódex összeállítója, másolója megörökítette nevét és a másolás évét a zsoltárok könyvének végén: Bertalan pap, beregvármegyei Halábori faluból nemzett, ez zsoltárt írta születés után ezer ötszáz nyolc esztendőben (f. 115v).
Történelem » Irodalom » Kódexek
-
Müncheni-kódex
A Müncheni kódex a négy evangélium magyar fordítását tartalmazza. A 108. levél rektóján, a János-evangélium végén vörös tintával írt kolofon olvasható, amely tájékoztat a másoló személyéről, a másolás helyéről és idejéről. Eszerint a kéziratot Németi György, Henzsel Imre fia fejezte be Moldvában, Tatros városában 1466-ban.
Történelem » Irodalom » Kódexek
-
Domonkos-kódex – Szent Domonkos élete
A kódex másolója a magyar középkor híres domonkos rendi nővére, Ráskay Lea, aki maga jegyezte be kézirata végére a befejezés időpontját: Ezer öt száz és tizenhét esztendőben végeztetett ez könyv, szerdán húsvét napja után (p. 265). A könyv osztozva a legtöbb margitszigeti kézirat sorsában (lásd a Cornides-kódexnél) a 17. század elején a pozsonyi klarisszákhoz került.
Történelem » Irodalom » Kódexek
-
Pápay József
(Nagyigmánd, 1873. július 1. – Debrecen, 1931. június 9.) nyelvész, a magyar finnugrisztika jelentős képviselője, a debreceni egyetem első magyar és finnugor nyelvészet professzora; Zichy Jenő harmadik expedíciójának tagja, az obi-ugor népek és nyelvek kutatója volt.
Magyar hírességek » Felfedezők, utazók
-
A világ, Európa és a magyar Szent Korona
(Olvasmány II., Pap Gábor előadásából, 5. rész) (A Szent Korona és hatalomgyakorlás folytatása)
„Aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes többi kérdésében is tisztán lát. Aki a Kárpát-medence kérdéseiben tisztán lát, az Európa összes további kérdésében is tisztán lát. Aki Európa összes kérdésében tisztán lát, annak nem sok nyitott kérdése lehet a világról.
Hungarikumok » Magyar kincsek, egyetemes értékek » A világ jövője, a magyarság küldetése
-
A magyarok nyelvéről
A magyar nyelvben az 1750 körüli török szó - amelyet "nyelvészeink" többnyire "ismeretlen eredetű jövevényszónak" neveznek - alapszókincsünkhöz tartozik. A magyar és a török nyelveknek azonban nemcsak a szókincse áll egymáshoz igen közel, hanem nyelvi szerkezete is. A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel.
Történelem » Irodalom » Kiszely István: A magyar nép õstörténete
-
Rónay János Jácint
(Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. - Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Lélektannal, azon belül a karakterológiával foglalkozott. A darwinizmus magyarországi megismertetője és első terjesztője.
Magyar hírességek » Akadémikusok
-
Szarvas Gábor, a magyar nyelvművelés megteremtője
Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője. Élete: A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852-ben érettségi után otthagyta a rendet, és jogásznak ment, de ezeket a tanulmányait betegsége miatt abba kellett hagynia.
Magyar hírességek » Akadémikusok
-
Ligeti György
Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.
A 20. századi instrumentális zene egyik mestereként tartják számon.
Ligeti György zsidó szemorvos (ophtalmologus) anya és bankár-közgazdász apa fiaként látta meg a napvilágot. Zongorázni (és egy kicsit orgonálni) tanult magánúton.
Magyar hírességek » Zeneszerzők
|
