A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája SZÁRAZAJTA 1990. október 10. Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ 1991. február 19. Romulus Vulpescu szenátor a

Biblia – Lk 1,5-25 – Keresztelő János születésének hírüladása Szent István Társulati Biblia Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abia osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám, az Esterházy herceg uradalmi hivatalnoka [1] korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként. 1822 december 1-jén

Tóth Ágnes Révbe jutunk Nyugalomra, csendre és tiszta levegőre vágyunk. Menekülni akarunk Várad torokkaparó szmogjától és az elviselhetetlen zajtól, ami csak éjféltől hajnali négyig szünetel. Ilyenkor megkönnyebbülve sóhajtjuk: „Alszik a város, a hallásra káros”, majd mi is elszenderedünk. Elhatározzuk, hogy egy hétre elutazunk Révre, mely a Nyugati Kárpátok egyik legszebb részén, a Királyerdő lábainál fekszik, a Sebes Körös völgyében. Egyrészt itt van Bihar megyében, alig 50 kilométerre tőlünk, másrészt kevés pénzből meg tudjuk oldani a nyaralást. 2002. július 16-án reggel fél nyolckor

A népzene nem titkol el sem örömet, sem bánatot (Beszélgetés Kallós Zoltánnal) | | „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek” – a Kossuth- és Magyar Örökség-díjas Kallós Zoltán lapunk érdeklődésére fogalmazta meg ezeket a gondolatokat hét végi sepsiszentgyörgyi fellépése alkalmából. A mezőségi Válaszútról származó neves népdal- és népzenegyűjtő szerint, ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, biztos, még ezer évet

UTÓSZÓ Nyil utószavának befejezõ szakasza (Az 1905-ös kiadáshoz) Montefiore vallomása szerint Cion nem sajnál sem pénzt, sem bármilyen más eszközt ahhoz, hogy céljait elérje. Napjainkban a világ összes kormánya tudatosan vagy tudattalanul alárendeli magát Cion szuperkormányának, mert az összes kötvény és értékpapír ennek kezében van. Minden ország olyan nagy összegekkel van eladósodva a zsidóknak, amelyeket sohasem lesznek képesek visszafizetni. Az összes ügy - ipar, kereskedelem és diplomácia - Cion kezében van. Kölcsöneivel rabigába hajtott minden nemzetet. Az oktatás teljesen

. Zétényi Csukás Ferenc faceb. oldaláról: NOBEL-DÍJ ÉS MÉG MENNYI MÁS! „…antiszemita az,akit ők annak tartanak.” Az alábbi írás nem önálló munka, sokkal inkább mások kutatásainak felhasználása alapján készült. Több forrást vettem igénybe, a valóságtartalmukról mindenki maga döntsön! Végül is! Nem is összeszedett egész, csupán intuíciók lenyomata, egy nagy „összevisszaság.” Bízom abban, hogy a Face-police, vagy más- nem intézkedik a tiltásomról! Jó olvasást! Nem vagyok, és nem leszek antiszemita, - nem szeretem a „zsidózást”-, viszont a cionizmust gyűlölöm! Sőt, amit írtam már

Dicséretes, hogy a jelenlevő, nagyobb felelősséggel bíró lelkészek - Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese és Szász Tibor fogarasi református lelkész - az Istentisztelet megtartását átengedték fiatalabb lelkésztársaiknak. Árva Bethlen Kata halálának 250-ik évfordulóján, 2009-ben Gábor Áron kőhalmi segédlelkész hirdette az Igét. A 2013-ik esztendei Katalin napkor való egybesereglett, példás egyetértésben levő magyar közösség, -reformátusok, római katolikusok, evangélikusok és unitáriusok - előtt pedig Les Zoltán marosvásárhelyi ifjúsági lelkipásztor hirdette az Igét. (A cikkekben