|
|
Keresés - húsvéti
-
-
-
Tojásfestés technikák (300+ minták)
Húsvét alkalmával szinte mindenhol festenek vagy díszítenek tojást. Kerülhet az ünnepi asztalra, de lehet a locsolók ajándéka is. Készíthetjük főtt tojásból, de ezt az ünnepek alatt jó, ha el is fogyasztjuk, de díszíthetünk kifújt tojásokat is, ezek hosszú ideig megőrizhetők.
A hímestojás a tavaszi - húsvéti - ünnepkör ösi kultikus szimbóluma számos nép hitvilágában.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Legyünk kreatívak húsvétra-kézügyesség ötletek!
Várjuk a kreatív húsvéti ötleteket a info@magyarvagyok.com címre. Készítsd el, fotózd le és küld el emailben. A levél tárgya legyen "Húsvéti kézügyesség". A levélben mindenképpen legyen meg a neved, hogy a kreativ ötlet mellett az oldalon ezt feltüntessük. Varázsoljuk szebbé az idei ünnepet.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
A farsang története
A farsang története
A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A Farsangot rendesen jan. 6-ától hamvazó szerdáig számítják. Velencében már István-napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a Farsang, Rómában csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napot mondják Farsangnak. illetve karnevál-nak.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Farsangi szokások
-
Szalvétahajtogatás (videó)
Az étkezés hangulatát, minőségét növelheti egy szépen, ízlésesen megterített asztal. A terítést díszíthetjük különböző szalvétadekorációkkal.
1. Fenyőfa
2. Vitorláshajó
3. Legyező
4. Kakastaréj
5. Süveg
6. Apácasüveg
7. Püspöksüveg
***
8.
Magyar konyha » Alapanyagok
-
A húsvét erdete, története és jelképei
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.
A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
A húsvét ünnepe
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Az ősmagyarok hitvilága
Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilága nagyrészt ismeretlen, csak egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Az ősi belső-ázsiai vallási világkép a magyar nép mentalitásában még ma is ott él, töredékei megtalálhatók a néphit, a népmese és a népszokások körében.
Hungarikumok » Ősi magyar hitvilág (Legendák)
-
Húsvét hétfő-öntöző hétfő
A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
|
