|
|
Keresés - húsvéti
-
Virágvasárnap
Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Az Ősmagyarok konyhája - 2. rész (Istenhit)
A magyarok ősvallásának kutatásáról (szó szerinti átvételek Kiszely Istvántól)
Az ősi magyarság istenhite
Őstörténetünk egyetlen részével sem foglalkoztak annyit, mint ősi hiedelemvilágunkkal és ősvallásunkkal.
Magyar konyha » Régi receptek » Az Ősmagyarok konyhája
-
Az Ősmagyarok konyhája - 3. rész (szer-etet)
A szer-etet
Ebben az egy szóban benne van minden: a családi tűzhely melege, a családanya jelképe, az összetartozás. A család tagjai akkor tartózkodnak szívesen otthon, ha melegséget, szeretetet, találnak. A tűz táplálásából megmaradt nekünk a tűzhely, az étkezés összetartó ereje.
Magyar konyha » Régi receptek » Az Ősmagyarok konyhája
-
Nagyhét
A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek.
A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhét egyházi és laikus vallásos hagyományairól kötet más fejezetei bővebben szólnak.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
- Vallási ünnepek étkezése -
A vallási ünnepeknek meg van a sajátos hangulatuk, kialakultak az ünnepi szokások, ünnepi ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. Az ünnepi örömök között fontos helyen szerepel mindaz, amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. Itt nem csupán az étkezések bőségéről van szó.
Magyar konyha » Ünnepek
-
I. Ferenc József
(Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje.
Történelem » Személyek
-
Húsvétvasárnap
Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.
A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat.
Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Fehérvasárnap
A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt.
Hungarikumok » Hagyományok és ünnepek » Húsvéti népszokások
-
Munkácsy Mihály
(sz.: Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festő. Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott.
Magyar hírességek » Képzőművészek » Festőművészek
-
Komálás, Mátkálás, Fehérvasárnap, komatálküldés
Komatál küldés. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinnia megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.
Magyar konyha » Ünnepek » Pünkösd
|
