Utam kétezer éve lelt út:- szolgák, rabszolgák, vad nomádpásztorok, keresztesek, hajdúk,kurucok hólepte nyománjövök, - honnan a pórhadaknakélén - mindig Kelet felől! -jött a Szabadság! - s forradalmakrügye volt minden zárt ököl.
Nem elég megborzongni,De lelkesedni kell!Nem elég fellobogni,De mindig égni kell!És nem elég csak égni:Fagyot is bírni kell,Ki acél akar lenni,Suhogni élivel.
Haza, Hozzád, hét hídon át!Sietni síró síneken!Utánad, ezer út után!Fergetegek, fordulatokfogatagából csak Feléd!Tévelygésekből Rádtalálni:roskadásban Téged remélni:törtetésekből törekedni,törötten is törődni Véled!Kötöttségekből szabadulvaragaszkodni megkötözötten!Terméketlen gondok utántermő gondodról gondoskodni!Hitegetések hálójábólkivetődni a hit partjára!Küzdelmek gólyaláb...
Szeressetek! - érezzem: igazam van.Sokszorozzatok közös igazamban.Szeressetek! - én nem vagyok magányos,de az igazság csak erővel hatásos,ha nemcsak bizonyíthat: - meg is óvhat;amíg mást védek - engem is karolnak.Szeressetek! - kapjam vissza, mit adtam:- szerettem elmét faldosó haragban,szerettem szívet öklöző dühökben,kiket öleltem - azokért ütöttem.
Hazafelé Rómából, repülőgépen, 1962. III.Ó, télutói Magyarországkis mézeskalács-szív haza!Ezüst folyók kizsinórozták,beszórta hóval tavasza.Ezer méterről az egész nemnagyobb, mint egy vásárfia.Szive fölött üres zsebébencipeli sok hazámfia.Annyi fia e kis hazának!Nagy országokban bús lelenc.Fogadna szót már az anyának,Ki hűtlen, más tájakra ment.
Mióta önnálló magyar irodalomszemléletről beszélünk, akár tudva és akarva, akár az öröknek gondolt igazságok magától értetődésével, az Erdélyi Jánostól megfogalmazott következő elvnek engedelmeskedünk: „Nincs világirodalom, mely az egyetemes művelődésben úgy futna végig, mint az Apenninek Olaszországon; hanem van nemzeti irodalom, mely a nyelvek, élet és szokások, polgári és val...
