1665. december 6-án született Temetényben felvidéki nemesi családból. Gyermekkorában kitűnő taníttatásban részesült, 1678-tól a nagyszombati jezsuita gimnáziumban, majd 1680-tól a jezsuita egyetemen tanul filozófiát, matematikát és gazdaságtant. A magyar nyelv mellett beszél latinul, franciául, lengyel nyelven és németül is.
Ambrózy György (Ambrosius György) (Alsókubin, 1698. április 18. – Csetnek, 1746. július 5.) evangélikus lelkész, szuperintendens.
Élete
Atyja Ambrózy Mátyás szegény köznemes volt; tanult szülőhelyén Petrovics Zachariás alatt, kit kiüzetése alkalmával Lestinára követett.
1712-ben Késmárkra ment a német nyelvet tanulni.
Egy üzenetet kaptam, Attilától a MagyarVagyok oldalon:
"Daka Józsefre ha rákeresek az oldalon még nem találok semmit.Talán érdemes lenne ebben az irányban is dokumentálódni. Akár elmenni Egerbe és személyesen beszélni vele..."
így én, (Lóri) elmentem Egerbe, és személyesen utánajártam a dolognak.
(Klissza, 1242. január 27. – Margitsziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Erzsébet unokahúga.
Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben Wahlstattnál megsemmisítették a németek és lengyelek egyesült seregét, majd a vértől és a győzelmi mámortól megittasodva betörtek Magyarországra.
(Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. június 15.), dominikánus pap, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, konstantinápolyi pátriárka. Évtizedekig Magyarország legnagyobb hatalmú ura. Az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt, hogy pápa legyen.Családja Apja, Bakócz Ferenc a Drágffy család nemzetség jobbágya volt a Szatmár megyei Erdődön, akinek öt fia volt.
Béri Balogh Ádám (Vas vármegye, 1665 körül – Buda, 1711. február 6.) kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes.
Béri Balogh Ádám 1665 körül született, a hagyományok szerint Hegyhátkisbéren. Kuruc brigadéros, dunántúli közép-birtokos nemesként ismerjük. Dunántúli római katolikus köznemesi család sarja, édesapja Balogh István (†1678) édesanya Káldy Rebeka volt.
Ecsedi Báthory Erzsébet (Nyírbátor, 1560. augusztus 7. – Csejte, 1614. augusztus 21.) a történelmi Báthory család szülötte. A család a sváb származású Gutkeled nemzetségből ered. Báthory Erzsébet alakját rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik. Habár a történelemtudomány ma már koncepciós vádakként tekint ezekre, a történetek még mindig negatív színben tüntetik fel alakját.
somlyai Báthory Gábor (Nagyvárad, 1589. augusztus 15. – Nagyvárad, 1613. október 27.) erdélyi fejedelem, a Báthory család utolsó uralkodója a fejedelmi trónon.
1589. augusztus 5-én született Nagyváradon Báthory István Kraszna vármegyei főispán (1553-1601) és Bebek Zsuzsanna († 1595) fiaként.
somlyai Báthory (Báthori) István (Somlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586).
Somlyai Báthory Zsigmond (Nagyvárad, 1572. március 20. – Libochovice, Csehország, 1613. március 27.) erdélyi fejedelem, Báthory Kristóf és Bocskai Erzsébet fia, Báthory István lengyel király unokaöccse.
Élete
1572-ben Nagyváradon született Báthory Kristóf, akkor váradi kapitány és Bocskai Erzsébet fiaként.
