Magyarországon a XIX. században élte virágkorát a betyárság, falusi-tanyasi körökben szájhagyomány útján terjedő népköltészet az utóbbi évtizedekben is gyűjthető volt. Az elmúlt 150 évben a betyárság megítélése mind belföldön, mind külföldön sokszor ellentmondó véleményekbe ütközött, hol romantikusnak idealizált, hol vadnak és kegyetlennek állították be őket.
Angyal Bandi volt az első úri betyárunk, nemesi családból származott, tisztességes neve Szentmártonyi Ónody András. Borsód megye legnagyobb birtokos családjából született, apját Ónody Andrásnak, anyját Olchváry Krisztinának hívták.
Bandi magánéletéről keveset lehet tudni azt is inkább szájhagyományokból. Kedvenc helye Dusnok volt, de sokat tartózkodott Topolya környékén is.
"Subri Józsi híres zsiván, Kit megfogni már sok kíván. Kerek-piros az orcája, Ezer csók illenék rája.
Sobri Józsi sarkantyúja Színezüst, mindenki tudja,hej, ha én csengését hallom, A szívem megfájdul azon."
Ezt énekelték a múlt században a Dunántúl egyik leghíresebb betyárjáról, Sobri Jóskáról, akit hívtak még Subrinak, Zsubrinak és Subinak is.
Rózsa Sándor ahogyan emlegették a betyárkirály, a leglegendásabb az összes magyar betyár közül, nincs olyan ember, aki ne ismerné nevét, hírét, aki ne ismerne róla történeteket.
Annyira legendássá vált alakja, hogy már életében csodálat és tisztelet vette körül, rengeteg ballada és szájhagyomány fűződik a nevéhez már egészen születése napjától fogva.
"Nagy udvara van a holdnak Nagy híre van Vidróczkinak Messze elmegy az Ő híre Mint a Duna-Tisza vize"
Ez a pár sor Eger környéki népdal már jól jellemzi a múlt század egyik leghíresebb palóc betyárját Vidróczki Marcit, aki hírét nem is annyira daliás külsejének és nem annyira tetteinek köszönheti, hanem Kodály: Mátrai Képek című kórusművének. http://www.magyarvagyok.
Az 1861-es éveket követően a betyárbandák egyre sűrűsödő és megoldatlan lecsapásai miatt illetve a vasúti közlekedés biztonságának erősítése végett a csendőrség és a pandúrok helyzetét igyekeztek minél előbb tisztázni. Ezért a közbiztonsági őrök számát mindig annyi főre emelték, hogy a csendőrség állomásoztatása felesleges legyen. 1862. szeptember 29.
1657. szeptember 25-én született Késmárkon. Dédapja Thököly Sebestyén nagyszombati tőzsér volt, aki ló-és marha kereskedelemmel alapozta meg vagyonát, 1572-ben nemesi címert kapott. Ezek után a Thököly család elsősorban házasságkötései révén növelte vagyonát. Thököly Imre apja Bethlen Gábor Erdélyi fejedelem rokonát vette feleségül, 1654-ben III.
Géczy Julianna 1684-1685 táján született a Gömör megyei Garamszegen nemesi családból. Nagyapja gömöri nemes és birtokos, apja Géczy Zsigmond Thököly Imre vezette szabadságharc egyik ezredeskapitánya. Géczy Julianna gyermekként hosszabb időt tölt el Munkácson, leírások szerint a Zrínyi Ilona vezette várvédelem idején is Munkácson tartózkodott.
1640-1643 körül született Esztergomban kisnemesi családból. Egészen fiatal korában már 1657-ben belép a hadseregbe mint végvári katona. Bátorsága és vakmerősége nagyon korán megmutatkozik, egy napon felment az érsekújvári minaretbe és az ott éneklő törököt kihajította a toronyból..
