Bács-Kiskun megye címere
Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.
A hunok és a Hun Birodalom
A hunok kulturális-szellemi téren egyértelműen rokonai a magyarságnak, s nagy valószínűséggel az Árpád-féle honfoglalás uralkodó rétege genetikailag is a hunok vezető néptörzsének tagjai voltak. Így teljes joggal illeszthető be a magyarság korai történetébe a hunok története is.
Ez a cikk csak egy része egy sokkal nagyobb tartalmasabb cikknek, amit Móricz Opos János magyar kutatóról szerkesztünk. ami itt található:
MÓRICZ JÁNOS
Részlet: Däniken: A kozmosz üzenete - című könyvéből
Számomra ez az évszázad leghihetetlenebb, legvalószerűtlenebb története.Lehetne ez egy science-fiction történet, ha a hihetetlent nem láttam és nem fényképeztem volna le.
(Pécs, 1526. – Konstantinápoly, 1555.) deák, végvári vitéz, egri várkapitány.
Bornemissza Gergely, Pécsi kovácsmester fia, 1526-ban született. A neve mellett használt „deák” jelző azt mutatja, hogy magasabb iskolákat végzett. Végvári vitéz volt.
1552-ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában s a védelem egyik fő mozgatója.
A tiszaháti felkelés 1703-ban nehezen védhető síkságról áttevődik a hegyvidékes Kárpátokba. A szegényes 800-1000 főből álló kuruchadsereg élén Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert Tökhöly fejedelem egykori hadnagya állt, akiket a tiszaháti felkelés után előléptettek ezredeskapitánnyá.
LEVÉL AZ ŐSHAZÁBÓL 1. rész
Móricz János kutatásai az amerikai magyarokról
kattints ide, ha nem tudod, ki volt MÓRICZ JÁNOS
1. Az első hírek
1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói „El Comercio” első oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól.
Az énekes zene mellett fontos megvizsgálni, hogy milyen kapcsolat van az európai és ázsiai, illetve a keleti népek és a magyar nép által használt hangszerek között. Az európai zenekultúra legtöbb hangszerének ázsiai eredetét az magyarázza, hogy a régi keleti kultúrák messze magasabb színvonalon álltak, mint a korabeli nyugat-európaiak.
"Nagy udvara van a holdnak Nagy híre van Vidróczkinak Messze elmegy az Ő híre Mint a Duna-Tisza vize"
Ez a pár sor Eger környéki népdal már jól jellemzi a múlt század egyik leghíresebb palóc betyárját Vidróczki Marcit, aki hírét nem is annyira daliás külsejének és nem annyira tetteinek köszönheti, hanem Kodály: Mátrai Képek című kórusművének. http://www.magyarvagyok.
