A Dorozsma (névváltozatai: Drusma, Drusina, Durusma) nemzetség a Szegedtől nyugatra eső, Dorozsma nevű településről veszi eredetét. Itt volt ősi birtokuk, s itt állt a nemzetség összekötő kapcsa, az ősi monostor is. Innen ágazott szét a nemzetség, különösen az ország déli részére, s adott hazánknak több jeles családot. A Dorozsma nemzetség őse János comes volt (? – 1430. január 6.
A Geregye nemzetség (Geregen) ősi Árpád kori nemzetségeink egyike, melynek ősi birtokai Vas megyében, Kraszna- és Szolnok vármegyében voltak. A nemzetség nevét Vas megyében, a Sorok-patak mellett fekvő Geregye község neve őrizte meg. Itt Vas megye déli részén, Egervár mellett, voltak ősi birtokai, később Kraszna és Szolnok vármegyékben szerzett még birtokokat.
A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak. Kézai Simon állítása szerint a Gutkeled nemzetség ősei Péter király idejében jöttek hazánkba [1] a Sváb Hercegségből, Stof, azaz Stauf várából származtak.
A Győr nemzetség (Geur-, Jeur) dunántúli nemzetség, ősének Győr fia Atha (Ottó) somogyi nádorispánt tartják, aki 1061-1068 között a Kaposvár melletti zseliczszentjakabi apátságot alapította.
1061-ben szerezte meg a Győr nemzetség ősének tartott Ottó somogyi ispán a Kapos folyó mellett fekvő, romos templom épületet és I.
A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul. Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a Bencés rend számára, ahol később őt magát is eltemették.
Miután Wolfer testvérével Hedrikkel Magyarországra érkezett, II.
A Hermann (Hermán, Hermány, Hermani) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, bátor harcosokat, egyházi személyeket adtak Magyarországnak.
A nemzetség eredete a múlt ködébe vész, azonban Kézai Simon és a Képes krónika szerzője is tudni vélte, hogy a család Nürnbergből való és Gizella királynéval jöttek Magyarországra.
Az Igmánd nemzetség (Huigman, Vigmam, Vigman, Vygman, Wigman, Wygmand) egyfalus kisnemesi nemzetség volt, melynek ősi, még szállásként (descensus) bírt birtokai a Komáromtól délre fekvő Nagyigmánd és Kisigmánd voltak. E nemzetség nevét 1233-ban említette először oklevél Andreas de Wigman néven, Igmándi András nevében. Igmándi I.
A Jákó nemzetség régi Szabolcs megyei nemzetség volt. E nemzetség nevét a Baktalórántházától északra eső Nyírjákó nevű falu őrzi. A Jákó nemzetség tagjairól az 1200-as évek közepéről maradt fenn hivatalos adat. Ekkor élt I. Csépán, a nemzetség első ismert őse. A Jákó nemzetségből I. Csépánról, fiairól és unokáiról maradt fenn adat.
I. Csépán fiai voltak: - I.
Kacsics. Törzsökös nógrádvármegyei nemzetség, melynek története, az egész középkoron át szinte elválaszthatatlan kapcsolatban van a vármegye történetével. Ősi birtokai oly rendkívül nagy, szinte összefüggő területet alkotnak, hogy a mennyiben azokat nem az első foglalás jogán szállotta meg, akkor kétségkívül még a nemzeti királyság első századaiban vette birtokába.
