Hungarikumok

 

A Kárpát-medence jelene


A Kárpát-medence ősidők óta szerves természeti egység. Adottságait tekintve minden megtalálható benne, ami az élet szerves fejlődését hivatott biztosítani. Van olyan vélemény, mely szerint adottságait tekintve a Kárpát-medence a világ tíz (mások szerint a világ három) leggazdagabb tájegységeinek egyike.

Mégis, mi okozza ma e gazdag térségnek a folyamatos pusztulását?

Csak az okozhatja, hogy mára megbomlott úgy a természeti-, mint társadalmi egysége.

Természeti egysége akkor bomlott meg, mikor megszűnt a részek közötti szerves és éltető kapcsolat. Társadalmi egysége azáltal, hogy a közösségeinek értékrend megosztásával a belső rendje bomlott meg és vált feszültségekkel telítetté.

A trianoni döntéssel a Kárpát-medence szerves egységére sújtottak le, kivonva e térséget a Teremtő Isteni Rend (Igazság-Kegyelem-Törvény és hierarchia-testvériség) örök mércéjének, és égi üzenetének, a Szent Korona érték- és jogrendjének védőboltozata alól.

Trianonnal, az isteni mérce végeztetett ki a Kárpát-medencében. Sem a Rend adta igazság, sem kegyelem, sem pedig törvény nem volt jelen a döntéshozók cselekedeteiben. De a viszonyulásuk is a Rend ellen való volt: testvériség helyett a testvérre sújtást gyakorolták.

A helyzet azóta sem változott. Az elmúlt közel száz év alatt, az utódállamok részéről, állandó volt a törekvés az ott rekedt magyarság megnyomorítása, életének megkeserítése. Azóta is folyamatos a magyarság még megmaradt szellemi és anyagi értékeinek rombolása, kisajátítása. Megszámlálhatatlan a Kárpát-medencei magyarság ellenében elkövetett sérelmek száma. Az elcsatolt területeken rendeletek és törvények sokasága született a magyarság megtörésének és felszámolásának nyilvánvaló szándékával.

Mindezek mellett mégis, mivel magyarázható a nyertes utódállamok legtöbbjének elnyomorodása? - Az Isteni Rend elvetése lehet ennek az oka?

Mindenesetre, a Kárpát-medence közösségeinek körében a védelmező Szent Korona érték-, jogrendje és alkotmánya ma ismeretlen. A magyarság elfeledte, a többi nemzet számára többnyire idegen is volt ez az örök értékrendű és védelmező alkotmány. Az általános pusztulás okát ebben kell keresnünk.

A Kárpátokon kívüli románság történetéből hiányzik ennek az értékrendnek a hagyománya, ezzel magyarázható közösségeiknek ismétlődő menekülése is. Nicolae Iorga román történész írja, hogy a 17. században tömegesen menekülnek a „nemzeti” uralom alatt szenvedő ország jobbágyai a szabadabb, idegen vidékekre, így Erdélybe is „A románok költözéseinek legfontosabb oka a moldvai és havaselvi vajdák és bojárok embertelen, kegyetlen uralma volt, akik alól a szegény román jobbágy még a törökhöz is menekült, ha tudott... Ezen „nemzeti” uralom alól menekült a Dunán túlra, török földre, de biztosan sokkal szívesebben Erdélybe, ami akkor tartós és békés viszonyaival és magasabbrendű kultúrájával, az európai civilizációnak valódi végső erődítménye volt, a román, török és orosz elnyomás határán”.

A 20. század végének Romániájában hasonló jelenség mutatkozik. Az egykor gazdaggá tett országból óriási kivándorlási hullám indult el a rendszerváltás után. Húsz év alatt folyamatosan növekszik a kivándorlási szándék, különösen a fiatal korosztály körében. A Világbank mérései a 18-35 éves korosztályban már 2006-ban 90%-os kivándorlási hajlandóságot jeleztek. Az utóbbi 20 év népszámlálási adatai mutatják, hogy a lakosságnak több mint 13%-a már elhagyta az országot. Többnyire fiatalok ezek, akiknek a menekülésével a közösség jövője pecsételődhetik meg.

Önpusztító kivándorlás ez, egy gazdag országból. Miért? (Hasonló - ha nem is ilyen nagy mértékű - kivándorlási hullám indult el már Magyarországról is.)

Ilyen leromlás csak akkor történhet, ha felborul az isteni mércéjű rend, melynek ugyanolyan felelősei a megbízott vezetők, mint a számonkérő közösség. Ez alaptétel. A menekülés a felelősségvállalás hiányára is mutat. Arra, hogy sem a vezetés, sem pedig a közösség nem áll a feladata magaslatán, nem teljesíti az Isteni Rend feltételeit. Méltóvá csak úgy válhat egy közösség, ha megküzd a rendnek a helyreállításáért.

A sors fintora (a Teremtő Rend törvénye?), hogy a magyarság közel száz éves tragédiája után is, még mindig az egykor győztes népek szorulnak a legnagyobb segítségre. Megoldást ki adhat? Erre keressük a választ.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2013. július 29. Szerkesztette: Vetési Zoltán
Nézettség: 616 Kategória: Magyar kincsek, egyetemes értékek » Magyar sors és küldetés a történelem tükrében: múlt és jelen
Előző cikk: Magyar- és világ-sors 1920-tól napjainkig Következő cikk: Magyarország, a nagyhatalom


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: