(Az emberi magatartások helyzet- és folyamatábrázolása) 

1. Események elemzése

A gyerekekkel a mellékelt ábrák - és hasonlóak - segítségével csoportos feladatként játszható olyan játék, melyben kitalálunk történeteket az adott ábrákhoz, és közösen megfejtjük, hogy a különböző helyzetekben az ismert négy magatartásforma közül melyeket tanúsítják a történet szereplői.

2. Mesék elemzése

Bármely mese elemzésével a feladat a következő lehet:

1. Felrajzoljuk a mese magatartás-tanúsítási folyamatábráját!

2. Elemezzük a szereplők magatartását és a magatartásuk változását! Mikor segítették, mikor gátolták egymást?

3. Megállapítjuk, hogy melyik történet végződik a szereplők barátságával, és melyikben semmisíti meg az egyik szereplő a másikat?

Tolsztoj: A gőgös kakas (mese)

Két kakas a szemétdombon verekedett. Egyik erősebb volt, megverte a másikat, és elűzte a szemétdombról. Összegyűlt a tyúksereg a kakas körül, s magasztalni kezdte. De a kakas azt akarta, hogy a szomszéd udvaron is hírt halljanak erejéről és dicsőségéről.

Felrepült a csűrre, csattogtatta szárnyát, s hangos kukorékolásba kezdett:

- Ide nézzetek mind reám, legyőztem a másik kakast! Nincsen nálamnál erősebb kakas a világon!

Végére sem ér a kukorékolásnak, lecsap egy sas, karma közé kapja, s elviszi a sasfészekbe.

Tolsztoj: A hangya és a galamb

A hangya lement a patakhoz, hogy a szomjúságát csillapítsa. Jött egy hullám, elsodorta, s majdnem el is merítette. A galamb ágat vitt csőrében, meglátta, hogy merül a hangya, s ledobta az ágat neki a patakba. A hangya ráült az ágra, s megmenekült.

Nemsokára jött egy vadász, és madárfogó hálót vetett a galambra. Már készült is a hálóját összecsapni, de a hangya felmászott a lábára, s megcsípte: nyögött egy nagyot a vadász, és a hálót elejtette. A galamb meg kirepült és messze szállott.

Arany László: A kis kakas gyémánt fél krajcárja

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:

- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat.

- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.

De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincses kamrájába.

A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megharagudott erre a török császár.

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne kiabáljon, vesd belé a kútba.

A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a kútban:

- Szidd fel begyem a sok vizet, szidd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.

A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának:

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe.

A szolgáló megint megfogta a kis kakast, az égő kemencébe vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet!

Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba.

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.

- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.

A szolgáló belévetette a kis kakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kis kakas:

- Szidd fel begyem a sok darázst; szidd fel begyem a sok darázst!

Arra a begye mind felszítta a sok darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába.

- Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.

- Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.

Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bugyogója fenekébe.

Akkor a kis kakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a darazsakat, hadd csípje meg a farát; ereszd ki begyem a darazsakat, hadd csípje meg a farát!

A begye mind kieresztette a darazsakat, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.

- Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast! Vigyétek hamar a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.

Bevitték a kis kakast a kincses kamarába, ott megint elkezdi a maga mondókáját:

- Szidd fel begyem a sok pénzt, szidd fel begyem a sok pénzt! - Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kis kakas hazavitte, odaadta a gazdasszonyának; gazdag asszony lett belőle, még máig is él, ha meg nem halt.

3. Történelmi esemény ábrázolása

Kemény Simon önfeláldozása

Kemény Simon, a marosszentimrei hős, aki az 1442. évben Hunyadi János jelmezébe öltözve, ennek ruháit magára véve, hazájáért s vezéréért, kinek életétől a haza sorsa függött, hősi halált halt. A török ellenség ugyanis Hunyadi Jánosban látván a magyar haza legfőbb oszlopát, elhatározta, hogy mindenekelőtt ennek életére tör az ütközetben; ezt megtudván Kemény Simon, arra szánta magát, hogy annak zászlaját s öltözetét elsajátítsa, s ezúton önmagát feláldozva, megmentse az imádott vezér életét.

Kemény Simon, önfeláldozásával Hunyadi Jánosban él tovább.

Röviden összefoglalva: