Láttuk, hogy a jog arra kell szolgáljon, hogy feltételeket biztosítson a kötelezettségek teljesítéséhez. A Teremtő Isteni Rend mércéjével a jog-kötelesség egyensúlyának teljesülnie kell. Emberi gyarlóság okán az egyensúly rendszerint nem valósul meg. Lássuk, mire világítanak rá az egyensúly-egyensúlytalanság állapotai, és az emberi minőségnek milyen jelei mutatkoznak meg általa.
1. Az egyik személynek a tisztességgel szerzett joga és kötelessége egyensúlyban van . Képességeihez mérten az ilyen emberre nyugodtan lehet bízni kisebb vagy nagyobb felelősséget.
(a minősége: kiegyensúlyozott jó)
2. Egy másiknak több tisztességgel szerzett joga van, mint teljesített kötelessége (többet kap, mint ad ). Tisztességes ember ilyenkor elgondolkodik, hogy milyen többletkötelezettségeket kell vállaljon.
(a minősége: jó, de kiegyensúlyozatlan)
3. Egy harmadik kevesebb joggal rendelkezik, mint amennyi kötelességet teljesít (többet ad, mint kap: ). A tisztességes és felelős környezete ilyen esetben többletjogokat kellene biztosítson az illető személynek, hogy többletvállalásait teljesíthesse. (a minősége: jó, de kiegyensúlyozatlan)
4. A negyediknek több tisztességtelenül szerzett joga van, mint amennyi kötelességet teljesít (kisajátít és abból egy keveset ad, vagy egyáltalán nem ad ). Ilyenkor helyre kell állítani az igazságot: az elkövetőt meg kell fosztani hamisan szerzett jogaitól. (a minősége: rossz)
5. Az ötödik több, tisztességtelenül szerzett hatalmat és zsarnokságot gyakorol , mint amennyi befogadást és meghallgatást elfogad (több az erőszak benne, mint együttérzés ). Ilyen esetben a zsarnokot meg kell fosztani hatalmától, szerzett hamis kötelezettségeitől. (a minősége: rossz)
6. A hatodik tisztességtelenül szerzett jogokkal hamis hatalmat (lehetőséget) gyakorol (kisajátít és zsarnokian uralkodik ).
(ennek a minősége: a legrosszabb)
Az ilyen zsarnokot meg kell fosztani előbb hatalmától, majd tulajdonától is.
Az első eset tisztességes és felelős szereplője a nemes ember.
A második esetben szereplőnek többletjoga van, csak bizonyítania kell, hogy méltó többletjogaira, és hozzá többletkötelezettséget is vállal. Ha ezt teljesíti, akkor ő is igaz nemes ember.
A harmadik esetben a többletkötelezettséget vállaló már tettével bizonyította, hogy nemes jellemű. Segíteni azért kell, hogy többletlehetősége is legyen hozzá.
Mindhárom eset a nemes jelleműre ad példát. Jog-kötelesség biztosítására számukra azért van szükség, mert rendszerint nem csak magukért, családjukért vállalnak felelősséget, hanem közösségeikért, nemzetükért is.
(Mai példával élve: A tisztességes vállalkozó is nemes jellemű, hisz többletéből-tartalékából kockázatot vállal és felelősséget alkalmazottaiért, azok családjáért. De különösen nemes jellemű, ha felelősséget vállal közösségéért, nemzetéért is.)
Az előbb felsorolt beszéd-tett, jog-kötelesség minőség mutatói rendkívüli fontosságúak a tisztánlátás érdekében, hisz életünk függhet az emberek valós erkölcsi minőségének korai felismerésétől.
