Az ember a világban létezik, a világban való helyét a maga számára értelmezni kell. Ezért léte szükségképpen vallásos. De az ember ennél több is, mert közösségben létezik. A közösség a benne élő ember világának vetülete. A közösségen belüli létét és helyét a maga számára értelmezni kell. Ezért a közösség alapja is vallásos. Az ember azonban még ennél is több: személy. A személy pedig Isten önmagára ismerése a legmagasabb fokon. Ezért az ember nemcsak rész, hanem egész. A világ teljességének hordozója. Kapocs ég és föld között. Ezért saját személyes léte is vallásos. Isten arca a világban, a közösségben és MaGában. A három csak együtt létezhet, mert csak együtt értelmes.
A modern pszichológia talán legnagyobb tévedése abban áll, hogy összekeverte a személyességet a személyiséggel. A következmények ismertek: a közösség elszervetlenedett. Ez az úgynevezett individualizálódás. Elmagányosodás - elidegenedés - széthullás. Tudomány - művészet - vallás hasadtsága. Világ - közösség - személy hasadtsága. Ha Isten a személy, a személytelenség a Sátán, a jelenkor ura és kormányzója, a tömegtársadalom létalapja. A közösség széthullott, a társadalom szervetlenné vált. Mivel létének gyökere a vallás, a vallás szervetlenedett el előbb, s jelentek meg benne a sátáni tevékenység egyre agglasztóbb jelei. Ezt sokan látták.
„A nememberi és emberi világ fölött uralmi helyzetre törekvő világuralmi eszmének következménye, amit ma tapasztalunk: az élő világnak ez az elhalása, elélettelenedése, mechanizálódása és racionalizálódása, ez az ókori és az ázsiai népeknél hiányzik. Ez eredményezte, hogy a tudomány és a vallás - mivel két uralmi ösztön - állandóan rivalizált egymással. Az a hatalmi lendület, amelynek alapja az Ótestamentumban van megvetve, forrása a tudományosságnak is.”
(Max Scheler)
Ha tehát a közösséget akarjuk megújítani, a vallással kell kezdeni! A szerves közösség létének alapja a szerves vallás. Mitől lesz szerves a vallás? Mindenekelőtt attól, hogy Istenhez vissza kell találnunk, de minden embernek egyedi az útja. Ez olyan út, mely egyszerre személyes, közösségi és egyetemes. Az egyetemes emberiség szép jelszó lehet, de csak közösségen keresztül lehetséges. A közösség legnagyobb és legteljesebb egysége a nemzet. Az a láncolat pedig, mely egyszerre személyes és ugyanakkor közösségi - nemzeti, sőt egyetemes: az ősök hierarchikus láncolata. Az ősök láncolatának egyik végpontján MaGam állok, másik végpontján, beleoldódva a végtelenbe MaGa a legelső ős: ŐSTeN - ŐSTéNY - ŐSTaN, azaz IS-TeN.
E láncolat összetartó kovásza pedig mindig is a SzeReTeT - SzeReLeM valóban elemeket egyesítő ereje, melynek végpontjában a létet kiteljesítő és hitelesítő menyegző áll. A szerelem útja a nemek (a poláris lét megtapasztalása), a NeMeSedés útján vezet végig. Összeszeretni és MaGamhoz ölelni a világot, mert minden részecskéjében ott van minden Ős! Azaz magának az embernek az ősképe: a szenvedő emberarcú fény, a világ Világossága.
A vallást kell megújítani. Új vallást kell teremteni? Erre már számtalan rossz kísérlet történt, és az eredmény ismert. Ilyenre nincs szükség, mert ez a vallás ott létezik az emberi szív legmélyében. Csak ki kell végre nyitni a kapukat... ...és a füleket, mert „akinek füle van, az hallja...” Mert amiről eddig szóltunk, az saját ősvallásunk. Vagy akinek így jobban tetszik: „scythico gentili et ethnico ritu”, azaz szkíta népi-nemzeti szertartásrend. Szerves vallás - szerves közösség.
Csak egyetlen igazi történet van: az üdvtörténet.
