A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése. A szerződést a hagyomány szerint a hét vezér kötötte Etelközben egymással. A hét törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, - vezetője a hagyomány szerint Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm - oly módon szerződtek, hogy a vállalt kötelezettségeik megerősítéseképpen vérüket egy edénybe csorgatták, és ott összekeverték. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különlegesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősíthettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez a fent taglalt, a bejövetelt megelőző szerződés híresült el „a vérszerződés” néven.
