A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, a Budai Várnegyedben található.
A neoromán stílusú teraszokról csodálatos budapesti panoráma tárul a szemünk elé, a Duna, az Országház talán innen mutatja a legszebb oldalát. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1947–48-ban Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette a második világháborúban megrongálódott épületegyüttes helyreállítását.
A Halászbástya története
Ha a kövek mesélni tudnának, mozgalmas történelmi tabló bontakozna ki a látogató előtt. Budapest egyik legfestőibb építménye, a Halászbástya a középkori városfal részeként már a XV. században állt. Különös nevét egyesek a középkorban alatta elterülő Víziváros (Halászváros) lakóinak mesterségéből eredeztetik, mások a védelmét ellátó Budai Halászok Céhét tartják a névadónak. A Halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.
Mátyás király idejében még zsúfolt halpiac húzódott az oldalában, a kofák hangosan rikkantva kínálgatták friss folyamihal-portékájukat. Az akkoriban még szabályozatlan Duna gyakran kicsapott medréből. A tavaszi és őszi áradások kivédésére költöztették a piacot a folyópartról a Várhegy tetejére, a Halászbástya szomszédságába. Ez újabb magyarázatul szolgálhat a rejtélyes eredetű névre. Bármelyik okfejtés legyen is helytálló, a Halászbástya közel ötszáz esztendeje viseli e nevet.
Az Árpád-házi királyok idejében a Várhegy, szállás- és védelmi helyként is szolgált, majd IV. Béla uralkodása idején vált a terület nagyobb jelentőségűvé, és végül Mátyás király tette a Várhegyet az uralkodók felségterületévé. A bástyáit és védőműveit a középkorban és a törökök megszállása idején megerősítették, azonban a törökök pusztítása azt tönkre is tette. Az osztrákok idején pedig a barokk művészet új divatjának köszönhetően, a Várnegyedben szinte minden új arculatot kapott, ennek még a Mátyás templom is áldozata lett.
A ma is látható Halászbástya az egykori „Híradás” toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapjaira épült, majd a „Híradás” torony helyére épült fel később a Halászbástya északi főtornya.
A Halászbástya egykori állapota, majd felújítása
A Halászbástyát az osztrák hadvezetés erődítményként tartotta számon, akkortájban a kisebb felújítások ellenére a háború és a természeti viszontagságok nagy károkat okoztak az építményben. Az osztrákoknak nem volt szándékuk nagyobb felújításba invesztálni, így mire az erődjelleg 1874-ben megszűnt már olyannyira korszerűtlen lett, hogy mindenféle javítási munkálatokról is lemondott a hadügyminisztérium.
Majd megszületett a Mátyás templom helyreállításának a terve, amely a környék városrendezésre is kitért, ennek köszönhetően a Halászbástya felújítása is napirendre került, ezért Schulek Frigyes építész tett igen sok lépést.
Főváros Közmunkák Tanácsának még 1894-ben véleményezésre is előterjesztettek, az építkezést végül csak 1899-ben kezdték és több részletben valósult meg. 1901-ben és 1902-ben készült el a déli és északi lépcső, de az egész Halászbástyát az építkezés teljes befejezését követően, 1905. október 9-én adták át a fővárosnak.
A második világháború során a Halászbástya több helyen is súlyosan megsérült, az ürömben az öröm, hogy addigra már az épületegyüttes Budapest kiemelt nevezetességei körébe tartozott, ezért a felújítása nem tűrt halasztást. Az 1953-ban elkészült felújítási munkákat Bors László építőművész vezetésével folytatták.
A 70-es években a Hilton Hotel építése igen sok vitát váltott kis, szó, ami szó a sokablakos épület nem illik bele a Schulek-féle építészeti egységbe. Aztán 1990 után megkezdődhetett végre a fő probléma megoldása, vagyis a Halászbástya felújítása, ez azonban sajnálatos módon 92-ben leállt. Hogy a károk ne harapóddzanak el jobban, 94-ben az I. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy saját erőből folytatja a felújítást. Ekkor lett felújítva a déli bástya, a Schulek lépcső, a déli lépcső, a Mátyás templom szentélye mögötti támfal, a Szent István szobor körüli díszburkolat valamint a déli lépcső 6 vitéz szobra.
Végül 2003 novemberében adták át a nagyközönségnek a sok tekintetben felújított épületegyüttest, amely még 1987-ben, a Budai Várnegyeddel együtt, a Világörökség része lett.
A Halászbástya részei
A Halászbástyát, Schulek építőművész főművét, három épületrész és több kisebb egység teszi szerves egésszé, Schulek terveinek megfelelően.
A lépcsők
Három szakaszból álló lépcsőzet épült meg, amelyet eredetileg Schulek a Duna partjáig akart levinni. A Halászbástya létrejöttéig a Várba egy hosszú szakaszon, csak a bástya déli falába szoruló, szűk és sötét, ún. Jezsuita-lépcsőn lehetett feljárni a Halászváros felől, amely jelentősebb, nagyobb forgalom részére alkalmatlan volt. Schulek megváltoztatta a feljáratot, a lépcsőt helyenként 8 méterre kiszélesítette, alsó kapuja hangsúlyos díszítést és stílusos oromzatot kapott, elhelyezve benne a bástya földmunkái során feltárt, román kori templomból származó, eredeti kőoroszlán domborművet. A gránitkőből készült egyszerű lépcsők téglaalapzaton helyezkednek el, és csupán a korlátokon alkalmazott, ún. tagozott, áttört formákkal kialakított, román stílusjegyeket magán viselő díszítést kapott. A lépcsőfeljárat jobb és bal oldalán, három-három íves fülkemélyedésben, különböző fegyvernemeket képviselő Árpád-kori harcosok szobrát helyezték el.
Az északi és déli bástyák, folyosók
Az északi és déli bástyákat, valamint a bástyaudvart képező folyosókat lent, a Bástyafokok között kétfelől csatlakozó lépcsőzet, fent, az udvarok szintjén pedig mellvédfal köti össze. Schulek egyik legnagyobb érdeme, hogy a Várhegynek ezt az alapvetően és eredendően hadi célokat szolgáló területét, békés sétánnyá és kilátó objektummá alakította át úgy, hogy a Várhegy építészetileg kevéssé jelentős szakasza, a Várhegy egyik jelentőségteljes építészeti egységét alkossa a mögöttes Mátyás-templom belekomponálásával.
A templom eredendően, a bástya védművek felé hadicélokból zárt volt, túl magasra sem épülhetett, szintén hasonló okokból. Schulek élve a hadicélokat feloldó kormányrendelettel, építészeti szempontból megnyitotta a Duna és Pest felé a Halászbástyát, mégpedig úgy, hogy karéjszerűen közrefogta a templomtörzset és a két bástyatoronnyal lezárva kellő és méltóságteljes teret biztosított az épületegyüttesnek.
A volt bástyafalak szegélyei mentén fedett folyosókat alakított ki, nyitott oszlopcsarnoksoron nyugvó boltozattal, amelyek felett olyan járható teraszt nyitott, amelyek sarkait ún. kúpos fedelű épületek (bástyák) díszítenek. Jelenleg ez a terület kilátóul szolgál.
Északon többszintes, egymás fölé tagozódó torony magasodik, az ún. főtorony, amely alatti teraszon Előd és Álmos vezérek szobrai, mellettük címerpajzsot tartó oroszlán, valamint egy tátott szájú mitológiai lény, sárkány látható, a két alapítóvezér alakjával megegyező stílusban kifaragva.
A Mátyás-templom szentélye előtti leszűkült területen húzódik a Halászbástya két folyosórendszerét összekötő, áttört szerkezetű díszes mellvédfal, amely lehetővé teszi a kilátást alulról a templomra. Az árkádszerűen áttört korlátfalat a középső lépcsőzet tengelyében erkély díszíti.
A Szent István szobor és a déli bástyaudvar
A műemlékegyüttes harmadik nagy egységét a déli bástyaudvar és a hozzátartozó országalapító, Szent István lovasszobra alkotja.
A Szent István szobor köré, Schulek eredeti elképzelése szerint fedett kupolacsarnok tartozott volna, ám költségvetési okok miatt egy szabadon álló szobor került elhelyezésre, a három oldalról folyosókkal zárt déli udvarrész közepén.
A szobor elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérte fel, aki 1898-ban kezdte el a szobor mintázását és 1903-ban fejezte be. A szobor öntését és elhelyezését követően, annak ünnepélyes leleplezése 1906. május 21-én történt meg. Az avatás délelőttjén, a Mátyás-templomban ünnepi misét celebrált dr. Nemes Antal pápai prelátus és budavári plébános, majd a mise után kivonult mindenki a szobor köré, és Stróbl Alajos intésére hullott le a lepel. A főpap körbejárta a szobrot és beszentelte. A lepel ekkor visszakerült. Háromnegyed egykor jelentek meg a kormány tagjai: Wekerle Sándor, gróf Apponyi Albert, Darányi Ignác, gróf Zichy János és Jekelfalussy Lajos, végezetül egy órakor, harangzúgás közepette megérkezett maga a király is, és megkezdődött a hivatalos ceremónia.
Stróbl szobrához Schulek tervezte meg a neoromán stílusú alapzatot, aköré pedig az ovális alaprajzú, áttört kő- és mellvédkorlátot, amelyet a déli bástyaudvar mértani középpontjában helyeztetett el.
Az alapzat építményét, az eredetileg a csarnok falaira szánt freskók terveit felhasználó domborművek díszítik, amelyek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg: a koronázás jelenetét, a törvényhozás aktusának bevezetését, Bécs hódolatának ábrázolását (ez utóbbi a dualizmus korának afféle szükséges kitérőjeként), míg a hátsó és keleti oldalon a templomépítést jelképező jelenetsort láthatjuk, ahol Stróbl a templomépítő alakjában, magát az idősödő Schulek mestert örökítette meg a szakállas, térdeplő, a templom modelljét István királynak bemutató építőmester alakjában.
A reliefek fölött gazdagon díszített párkány húzódik, oldalain aranyozott medalionokban, az agnus dei, az evangelisták jelvényei és a kettős kereszt domborművei láthatók. Az alapzat felső tagjának párkányzatát hat tömör, díszes oszlopnyaláb tartja, amelyen a király bronzból készült szobra helyezkedik el.
Az északi toronycsoport helyére szánta eredetileg a Hét vezér szoborcsoportot, amelyet menet közben kiemeltek a tervből, majd módosításokkal és nagyszabású változtatásokkal valósult meg a mai Hősök terén.
A Halászbástya további szobrai
Hunyadi János szobra
A Halászbástya szerves részét képezi a Hunyadi János út nagy fordulójánál felállított Hunyadi János szobor is. Tóth István szobrászművészt 1899-ben bízták meg a szobor elkészítésével, amelynek ünnepélyes felavatása 1903-ban történt meg.
A neogótikus stílusú mészkőalapzat szintén Schulek tervei alapján épült meg, a Halászbástya egyéb épületrészével harmonizáló egységet alkotva. Az alapzatot levéldíszes párkányzat zárja le, homlokzatán a Hunyadi címer, a többi oldalán mérműves díszítés látható. A törökverő hős páncélban, fején hollószárnyas sisakkal, pallosára nehezedve áll a talapzaton, lábánál a legyőzött törökök zászlói és egyéb hadi jelvényei jelképezik a felette álló győztest.
Szent György-szobor
Hunyadi János szobra közelében helyezték el a Kolozsvári testvérek által, 1373-ban készített Sárkányölő Szent György-szobor bronz másolatát. Az eredeti szobor a prágai várban található.
Antal Károly: Julianus és Gerhardus barát szobra
Bendefy László kezdeményezésére állították fel a Halászbástya emlékműveinek együtteséhez tartozó Julianus-szobrot, melyhez Bendefy felajánlotta az 1936-ban megjelent, Az ismeretlen Julianus című könyvének honoráriumát.[3] Antal Károly szobrászművész műve évtizedekkel a Halászbástya átadását követően készült el, és került a harmincas években mai helyére. A szobor Julianus és Gerhardus barátot ábrázolja, akik II. Endre király parancsára útra keltek, hogy felkutassák az őshazában maradt magyarokat.
A Római Iskola stílusának jellegzetes példája és egyben a műfaj egyik kiemelkedő alkotása a két méter magas, bronzból készült emlékmű. Eredetileg a Halászbástya északnyugati tornya mellett állt, de 1976-ban, a Hilton szálló építésekor, a szálloda patkó alakú kertjében, az egykori domonkos-rendi templom apszisán helyezték el. Talapzata haraszti mészkő, melyen ez a felirat olvasható:
"Juliánus domonkos barát 1235-ben negyedmagával az őshazában magyarok felkutatására indult. Sok viszontagság után két társa visszatért. A harmadik Gerhardus a cél elérése előtt halt meg. Julianus egyedül jutott el a Volga folyó mellé Baskiria Tatára, ahol megtalálta a keleti magyarokat. Második útján 1237-ben már nem juthatott el a keleti magyarokhoz mert a mongolok elsöpörték őket. Ő a legelső európai utazó, aki komoly híreket hozott a mongolokról."
A II. világháború után
A Halászbástya a második világháború ostromai során több helyen súlyosan megsérült, de mivel addigra az épületegyüttes Budapest kiemelt nevezetességei közé sorakozott fel, a háború után, a helyreállítási prioritások sorában előkelő helyet foglalt el.
A helyreállítási munkálatok Bors László, a feladatra államilag kijelölt építőművész vezetésével folytak. A helyreállítást nehezítette, hogy szinte centiméterről centiméterre kellett a területet tüzetesen átvizsgálniuk a tűzszerészeknek, mielőtt a kárfelmérés és a helyreállításra vonatkozó tervek elkészülhettek volna.
Az éveken keresztül zajló folyamat első látványos részeként, a Halászbástya világháború utáni helyreállítása, 1953-ban elkészült. A Vár egyéb – tűzszerészeti átvizsgálásra nem került – részeitől magas fapalánkkal elhatárolva volt látható, különösen a mai Hilton szálló felőli oldalon. A balesetek elkerülésére állandó járőrszolgálat vigyázott a Rákosi-korszakban, de még 1957 után is több helyen, aminek volt valós veszélyen alapuló, de ugyanakkor politikai vetülete is, különös tekintettel az odaérkező külföldiek ellenőrzésére.
Sok vitát váltott ki a mögé épített hotel Halászbástyára néző épülete, annak modern ablakaival. Sokan a Schulek-féle, tisztán a Mátyás-templom és a Halászbástya alkotta egységet látták benne felborulni, nem találva indokot a hotel jóval nagyobb tömegű épületegységének felépítésére. Mások a modern és a régi együttállásának, akkor hazánkban újnak számító elveit látták megvalósulni a két épület alkotta szoros, de új egységben. Aztán a viták elcsendesültek és egyre inkább látszott a valódi gond: a Halászbástya halaszthatatlan felújítása, amelyre már csak 1990 után kerülhetett sor.
Az újabb felújítás
A II. világháború utáni évtizedekben a bástyát meglehetősen sok károsodás érte és az elmaradt karbantartások is fokozták állagának leromlását.
Az 1970-es években a fővárosi kéményekből áradó korom és kén a falait feketére színezte és a díszes burkolatokat is roncsolta – ez egyes, még fel nem újított részeken ma is megfigyelhető.
1984–85-ben, az akkori tervhivatal a felújításra anyagi keretet különített el, viszont a rekonstrukciós munkálatok 1990–92-ben leálltak. Ekkorra fejeződött be a déli bástyaszakasz felújítása. Mivel ezen a szakaszon tönkrement az alapozás, így ez bizonyult a legveszélyesebbnek, a bástya többi részén ilyen jellegű statikai problémákkal a szakemberek nem találkoztak.
A felújítást a Főmterv Rt. tervezte, melynek szakemberei 1992 decemberében hozzávetőlegesen 240-270 millió forintra becsülték a hátralévő munkálatok költségét. (Az infláció figyelembevételével ez a költség mintegy 450-500 millió forintra rúg.)
Látván, hogy évekig nem történik semmi és ez súlyos károsodásokhoz vezethet, az I. kerületi önkormányzat saját erejéből kezdte folytatni a felújítást 1994-ben. A munkálatok költségéből a Fővárosi Önkormányzat és a Műemlékvédelmi Hivatal is kivette a részét. A helyi önkormányzat 20-60 millió forinttal járult hozzá évente, a másik két szervezet pedig évi 5-10 millió forintot áldozott a felújításra. A munkálatok magukban foglalták a déli bástya rekonstrukcióját, a Schulek-lépcső és a déli felső lépcső, valamint a Mátyás-templom szentélye mögötti pártás támfal felújítását, mely során a díszítőkövek javítását és megtisztítását is elvégezték.
Lezajlott a Szent István szobor körül lerakott díszburkolat, majd a 6 darab vitéz szobor felújítása is, melyek a déli felvezető lépcsőt díszítik.
1995. május 30-án lépett érvénybe az I. kerületi önkormányzat határozata, melynek értelmében belépti díjat vezettek be a Halászbástyán. 1997. június 25-én, a Lánchíddal együtt, megtisztították a falfirkáktól és festéktaszító anyaggal vonták be. Végül 2003 novemberében adták át a nagyközönségnek a sok tekintetben felújított épületegyüttest, amely még 1987-ben, a Budai várnegyeddel együtt, a Világörökség része lett.
"E lépcső a magyar hit szentelt csarnokához és a magyar dicsőség emlékeihez vezet, művészileg megmunkált köveiben a Budavári Koronázó Főtemplom és a Halászbástya fennkölt újjáalakítójának Dr. Schulek Frigyesnek a hittől és a nagy múlt emlékeitől megihletett lánglelke él. Magyar, ki e lépcsőn jársz ne feledd: Nemzetünket erőssé a hit és a hazaszeretet egysége tette." (A Halászbástya építési táblájának kőbe vésett szövege.)
A Halászbástya jelentősége
Művészettörténeti értelemben véve, a Halászbástya neoromán stílusú épületegyüttese a hazai eklektika legékesebb és legértékesebb építményei sorába tartozik az Operaház és az Országház épülete mellett. Volt időszak, amelyben az eklektika mint a hazai nemzeti romantikának építészeti megnyilvánulása háttérbe került a tiszta, egyértelmű stílusjegyeket magán viselő, korábbi korok építészeti irányzataival szemben. Később felismerték a szakemberek, hogy mint például Schulek Frigyes a Halászbástya esetében, nem pusztán formai elemeket emelt át a régmúltból, hanem azok felhasználásával létrehozott egy új, önálló építészeti nyelvet, amely egyszerre tiszteleg a múlt előtt, ugyanakkor térkialakításaival, formaképzésével előremutató, haladó irányt képvisel hazánkban.
Schulek Frigyes érdeme, hogy a Várnegyed egyik legtöbb ostromot kiállt, addigra már igencsak siralmas városképet nyújtó bástya és várfalszakaszából, egy, a Mátyás-templomot valódi szépségében kibontakozni engedő, alázatos, nem hivalkodó, hanem méltó keretet biztosító épületegyüttest hozott létre. Számtalan kompromisszum, meghúzás és módosítás ellenére is a maga nemében egyedülállóan tökéletes művet alkotott, amely a Várnegyed egészét tekintve vált a csiszolt ékkövekből álló képzeletbeli lánc egyik fontos elemévé.
A Halászbástya 1987-ben került fel a világörökségek listájára a budai Várnegyeddel és a Duna két partjának a Margit-hídtól a Gellért-hegyig látható panorámájával együtt. Esténként a kivilágított Halászbástya mesebeli képe ragyog az átellenben nyújtózó Duna-partra. Öleléséből középen a Nagyboldogasszony-templom emelkedik ki, s e tökéletes látványt a karcsú Mátyás-torony koronázza meg. A Bástya alkonyi csendjében kiléphetünk a zaklatott világ nyüzsgéséből. S ha ilyenkor fülünket hegyezve ódon falaihoz simulunk, az évszázados kövek a felettük elzúgó történelemről mesélnek.
