SZTÁLIN HALÁLÁRA
Áldott Emlékű Édesapám azt hiszem, ha nem is az életét, de a szabadságát kockáztatta, mikor ezt a versét megírta Sztálin halálakor, ha ez akkor kitudódott volna. A vers három nappal a halála után íródott, mint ahogyan a mellékelt kéziraton is látszik:
SZTALIN HALÁLÁRA
Megremegett, fellélegzett a föld,
Lehanyatlott szörnyű, véres átka.
Zsarnok szívet zúzott szét a halál,
Égő pokloknak ledőlt bálványa.
Egy kor tépődik ki gyökerestől,
Egy kor, amely bőven osztott halált.
Egy kor, mely a lelkek csendjét dúlta,
Egy kor, mely az Istennel szembe szállt.
Nyugszik a halott a ravatalon,
Kezében már nincs tőr, nincs gyilok.
Lelke gyökerestől a kárhozat
Szemétdombjára hullott, roskadott.
Toronytetőkön betlehemi csillag
S arany kereszt… tündöklik egy uj kor.
Özönlik, zúg, Hozsannát zeng a nép
S az utszélen áll a Krisztus - szobor.
Bakonyszentkirály,1953. III. 8 – án
Nagy Bálint
