A ma Birk-kódexnek nevezett, négy levélből álló töredéket a szerzetesi reform első magyarországi termékének tekintjük, gyakorlatilag ezzel indult meg a megújhodás a Nyulak szigetén, a Boldogasszony kolostorban. A kéziratban található fordítások azt a célt szolgálták, hogy életszabályokat adjanak a domonkos apácáknak. A regula az általános életelveket mutatta be, ezek magyarázata volt a konstitúció, amely részletekbe menően szabályozta a mindennapok eseményeit.
A fordítás azért készült, hogy a latinul gyengén tudó apácák értsék, és követni tudják az előírásokat. Szent Ágoston reguláját hetente egyszer, a konstitúciót pedig egy hónapra felosztva felolvasták a konvent előtt. A felolvasás ünnepélyesen, recitálva történt. A kódexben úgynevezett intonációs jelek találhatóak, amelyek megmutatják, mikor, miképpen, milyen hangmagasságon, milyen hajlításokkal kell előadni a szöveget.
A fordítást Váci Pál domonkos szerzetes készítette, valószínűleg a Nyulak szigetén, a domonkos apácák kolostora mellett lévő férfi szerzetesek konventjében, 1474-ben Szent Remig napján. A kézirat az első fogalmazványa a fordításnak, a törlésekből, javításokból jól látszik, hogy a szerzetes mennyire küszködött a latin szöveggel. A ránk maradt fogalmazványnak volt egy letisztázott változata, legalábbis a Domonkos-rend történetírója, Sigismundus Ferrarius arról számol be krónikájában, hogy az általa 1636-ban Magyarországon látott kódexben az Ágoston-regula és a konstitúciók szóról szóra való fordítása található magyar nyelven. Ez a kódex mára elveszett.
A töredék Bécsben 1889-ben került elő a császári könyvtárban különféle töredékek közül, amelyeket 1860-tól kezdve a könyvtáblák belsejéből fejtettek ki. Sajnos azt nem jegyezték föl, hogy melyik könyv vagy kézirat kötéséből áztatták ki a töredéket, amelyet Ernst Birkről, a könyvtár akkori igazgatójáról neveztek el.
Váci Pál domonkos szerzetesről külön szót kell ejteni. Ő az egyetlen kódexíróink közül, akinek nemcsak nevét, hanem életútját is viszonylag részletesen ismerjük. Pál egyszerű polgári családban Zsigmond király uralkodása alatt, 1427 körül Vácott született, nevét szülővárosáról nyerte. Tanulmányait Vácott a székesegyházi iskolában kezdhette meg, 1448-ban Bécsben iratkozott be az egyetemre és még ugyanabban az évben belépett a domonkos rendbe. Egy évvel később, 1449. április 29-én letette a szerzetesi fogadalmat, ekkor mondott latin nyelvű prédikációja fenn is maradt egy bécsi kódexben. Frater Paulust konventjének elöljárói 1450-ben Heidelbergbe küldték egyetemre, ahol két évvel később a szabad művészetek magisztere (magister in artibus) lett.
Váci Pál életútja ettől fogva mintegy húsz évre homályba vész – feltehetőleg valamelyik kolostorban tanított a fiatal szerzeteseknek teológiát, legalábbis lektori címe erre mutat. Az 1474-es évben a Nyulak szigetén kellett lennie, akkor készült az Ágoston-regula és a konstitúció fordítása. 1476-ban azonban már nincs a szigeten, ekkor ugyanis engedélyt kapott, hogy adományokat gyűjtsön teológiai tanulmányai befejezésére. 1478-ban Pál elnyerte a teológia magistere címet, és engedélyt kapott, hogy elhagyva a német rendtartományt végleg Magyarországra költözzön egy megreformált kolostorba. Nagyszombatot választotta, ahol a konvent elöljárója, priorja lett. Itt 1480-ban egy nyomtatott könyvet illuminált, azaz díszített. 1482-ben, mint a reformok őrzőjének, rendi felettesei utasítására részt kellett vennie a budai és pesti domonkos konventek vizitácójában (vizsgálatában). További pályája ismeretlen.
A kódex ezen a linken megtekinthető: http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Birk-kodex-1474-13839/
