A vármegye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége I. István király óta.A második világháború végéig a hivatalos elnevezés szigorúan véve a vármegye volt. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott, 1949. évi XX.
Abaúj-Torna vármegyeAbaúj-Torna vármegye közigazgatási egység Magyarország felvidéki részében 1881 és 1945 között. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik.
Alsó-Fehér vármegye
Alsó-Fehér vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén. 1658-tól a megye székhelye Nagyenyed. Az egykori vármegye területe ma Románia része.
Arad vármegye : közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.Földrajz Magyarország régi Tiszántúli kerületének egyik megyéje. Észak felől Békés és Bihar, keletről Hunyad, délről Krassó-Szörény és Temes, nyugatról Csanád vármegye határolta. A Maros jobb partján terült el.
Árva vármegyeÁrva vármegye közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye területének nagyobbik fele ma Szlovákia, míg kisebbik fele Lengyelország része.Földrajz Árva vármegye szomszédai északon és keleten Galícia osztrák tartomány, délen Liptó vármegye, délnyugaton Turóc vármegye, nyugaton pedig Trencsén vármegye voltak.
Bács-Bodrog vármegyeBács-Bodrog vármegye közigazgatási egység volt Magyarország déli részén. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.
