A vár legkorábbi részeinek megépülése IV.Béla királynak és feleségének a tatárjárás utáni, az ország védelmét fokozó építő tevékenységének köthető. Az 1246-1247 körül meginduló munkák költségeit Mária királyné a niceai görög császári házból magával hozott ékszerei árából fedezte.
A Dunántúlon található várak közül jelentőségében kiemelkedik a Bakony törésvonalánál, a mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt sziklagerincet ékesítő Veszprém vára.
A 13. század végén a veszprémi püspökség sokat szenvedett a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva.
A Vértes egyik északi csúcsán bújnak meg a fák lombkoronái között az egyre jobban pusztuló Vitány várának maradványai.
A környéken már a honfoglalás után hatalmas magánterületeket szerző Csák nemzetség emeltette a vár korai magját a tatárjárás utáni korszakban.
1496-ban szerezte meg a területet az Erdődy főúri család, akik a középkor viharos háborúiban egy elpusztított erődített nemesi udvarház helyére a következő évszázadban emeltek újabb rezidenciát.
Vasvár országunk nyugati szélén fekszik, és már a honfoglalás után, határvidékként is fontos védelmi szereppel bírt a nyugati irányból támadó ellenség feltartóztatására. A korabeli oklevelek és a régészeti kutatások alapján több védőmű létezéséről tudunk.
Várpalota keletkezésének megbízható írásos bizonyítékai IV. Béla király idejéből származnak, amikor még a Csák és Szalók nemzetség birtokának része volt az egész környék. Városi történelmünk kezdete összefonódik Pusztapalota történetével, keletkezésével. A Bakonyban található fellegvár építése a XIV.
A Vértes hegységének zöldellő tengerében bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.
A XIII. század végén a Csák nemzetség több kővárat is emeltetett birtokai védelmére, közéjük tartozott a jelenlegi vár helyén létesített korai erődítmény is.
Guthi Illésné 1499-ben, majd 1507-ben Batthyány Benedek és Tarczay János foglalták el a Kerecsen családtól. Bélteki D. temesi gróf 1524-ben kapta a királytól a hűtlenségbe esett Kun Lukácstói és Imrétől elvett birtokot, míg Kun Miklós saját forintért Guthi Lászlónak adta el, kitől pedig 700 forintért Büdy Mihály beregi főispán vette meg.
Ekkor említik első ízben az itteni várat.
Akastélyt, amely a Vay-családé volt, a XVII. században építették. A XVIII. század elején két olyan jelentős esemény is történt Vaján, amivel a település, a kastély és a Vay-család is beírta nevét a magyar történelembe. 1703. július 19-én II. Rákóczi Ferenc azért jön Vajára, hogy a kastély akkori lakóival, a Vay-fivérekkel - Lászlóval és Ádámmal - tanácskozzék.
Vác vára a négyszögletes alaprajzú belső várból és a hozzá északról csatlakozó, a Duna vonalát követő szabálytalan külső várból állott. A belső vagy Püspökvárat falszoros, majd vizesárok vette körül. A falszoros külső falát kis alapterületű, kerek külsőtornyokkal erősítették meg. Északi oldalán volt a vár négyzetes kaputornya, melyet barbakán védett.
