"Ad aquas Herculi sarcas"
A történelmi Magyarország délkeleti csücskéjében található e csodálatos de méltatlanul elfeledett térség, számos vízeséssel, csodás sziklaképződményekkel, mediterán hangulatú növényzettel.
Herkulesfürdő Krassó – Szörény megyéhez tartozik és könnyen megközelíthető akár vonattal akár személyautóval, a Temesvár – Lugos – Karánsebes útvonalon.
Nyírbátor névadói – a Báthori család – udvarházat építtettek a településen a XIV-XV. században. Írásos emlékekben először 1433-ban említik Báthori nemesi telkeit, mégpedig a Krisztus teste nevű kápolna közelében, vagyis pontosan azon a környéken, ahol később az ásatások feltárták az 1500 körül újjáépített várkastély maradványait.
A festői szépségű gömöri tájat hosszú időn keresztül emlegették kis Európaként, illetve kis Magyarországként. Hegyei, völgyei és városkái történelmünk - Európa történelmének színhelyei voltak. A második világháború alatt és után kulturális örökségünkre kemény csapást mért a sors és az elkövetkező időszak.
Az első vár keletkezése 3300-3100 évvel ezelőttre tehető. Az ókor népei Tihanyban egy, mintegy 300x500 méteres fennsíkot körülhatároló, földből épült várfalat. Az 1055-ben íródott alapítólevél még említi, hogy aktívan használják védelmezésül egy régről ránkmaradt földből épült várat.
A tizenötezer éves tó az Ős-Duna egyik, mintegy hét kilométer hosszú és három kilométer széles ágában alakult ki, majd lefűződött. Vízkészletét kizárólag a talajvíz és a csapadék biztosítja. A megtelepedett növényzet hatására a tó szervesanyag-tartalma fokozatosan növekedett, a tó feltöltődésnek indult, és megkezdődött a tőzegképződés.
1242 évi mongol hadjárat (a tatárjárás) a Bükköt is megtépázta. A Sajó melletti Muhinál, Batu-kán serege szétverte a magyar hadakat, és a király menekülni kényszerült. A mongolok felismerték IV. Bélát és üldözőbe vették, aki a Bükk rengetegébe vette be magát.
Gyertyámos (románul Cărpiniş, németül Gertjanosch) Temesvártól 28 km-re nyugatra lévő, Zsombolya városhoz közeli nagyközség. A valamikori 8000 itt élő németből 2002-re 120 maradt, a románok után (6177 fő) a legnagyobb helyi etnikai közösség a cigányoké lett (534 fő). A községben magyarnak vallotta magát 289 fő.
A börzsönyi kisvasutak világa
Az Északi-középhegység nyugati bástyájaként emlegetett Börzsöny vadregényes táját meredek gerincek, medencék, kúpok alkotják. Nem is sejtenénk, hogy a hegy mélyén szundikáló, most már inaktív vulkán régen heves kitöréseket produkált. A Börzsöny hazánk harmadik legmagasabb, ennek ellenére kis alaptarületű hegysége, melynek nagy része nemzeti park.
A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában, Ágasegyháza és Orgovány községek között találjuk az Orgoványi rétek elnevezésű, közel 4000 hektár nagyságú területet, mely 1972 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, először mint tájvédelmi körzet, később mint a Kiskunsági Nemzeti Park része.
A vadregényes Vaskapu
Kevés ilyen varázslatos helye van Európának mint az Al-Duna vidéke. Orsovát elhagyva az 57 –es úton kell elindulni Új Moldova felé. Kezdetben a Dunátol távol haladunk, majd ismét a Dunához visz le az út ami melett fogunk haladni szinte végig. Sajnos a Duna már lassan hömpölyög nem zuhatagos, vad mint ahogy azt Jókai megírta az Arany Emberben.
